Budapest, 2006. (29. évfolyam)
12. szám december - Húzz hasznot a zöldből!
7.U BUDAPEST vagy az olyan kompenzációs technikák, amelyek a legális terhelés rugalmas sávjában jutalmazzák vagy büntetik a környezeti bavatkozást. És ezt a célt szolgálja Budapesten az úgynevezett zöldterületi kompenzációs alap létrehozásának ötlete is. A fenntartató fejlődés és az egészséges környezet kialakítása érdekében a területhasználat rendjében ezzel az eszközzel is biztosítani kell egy adott terület biológiai aktivitási értékének állandóságát vagy éppen növekedését. A kompenzáció szabályokba foglalása igencsak szükséges. Nem csak a fővárosban, de egész Magyarországon jellemző, hogy a beépítésre szánt területek növekedése nem jár együtt a biológiailag aktív felület-veszteség megtérítésével, azaz nem biztosított a települések zöldfelületi rendszerének fejlődése, illetve a zöldfelületi ellátottság javulása, ami pedig ökológiai, társadalmi és gazdasági érdeket sért. Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja (a Podmaniczky Program) számos olyan elemet tartalmaz, melyek ebbe a keretbe illeszthetőek, amelyek a fentebb vázolt problémák megoldását célozzák. Mint a belvárosi közterület-rehabilitációs projekt, a horizontális programok között szereplő „Duna-város" program, a barnamezős városrehabilitációs program, valamint a magprogramban szerepelő Erzsébet-téri rendezés, továbbá a csepeli szigetcsúcs és az Orczy kert zöldterületi fejlesztése. Indokolt a jelentősebb közparkok, dunai szigetek és félszigetek fejlesztése és védelme is, az ezt szolgáló programelemek a Népliget, Városliget, Margitsziget funkcióváltását tartalmazzák -várhatóan uniós forrásból. További cél a biológiailag aktív felületek arányának általános növelése, a meglévő zöldfelületek védelme és színvonalának jelentős emelése, valamint a kisvízfolyások (például Rákos-patak, Aranyhegyi-patak) revitalizációja. A következő évtizedek egyik legjelentősebb feladata a városi környezel minőségének javítása lesz és a 2007 után várható uniós támogatások jelentős része éppen a városi környezeti ártalmak felszámolására fordítható. Nagymértékű szennyvíztisztítási és hulladékgazdálkodási programok kezdődnek, folyik a távfűtési rendszer korszerűsítése. Megkezdődik az alternatív és megújuló energiára épülő rendszerek, a fosszilis energiahordozók kiváltására irányuló fejlesztések, beruházások megvalósítása. Tovább folyik és befejeződik a főváros teljeskörű csatornázási programja. A három (központi, dél-budapesti és északbudapesti) szennyvíztisztító telep mennyiségi és minőségi bővítése nemcsak a főváros, hanem az agglomeráció víztisztítását is biztosítja majd. A közszolgáltatási szléra környezetbarát átalakítása egyrészt a komplex hulladékgazdálkodás programjának to-