Budapest, 2006. (29. évfolyam)

11. szám november - Csordás Lajos: A pesti hottentotta, ki a villanyt felkattentotta

471 BUDAPEST világílás. de a lépcsőházé, a lakásé is. A háború után további kedvezményt kaptak a kisfogyasztók, a harmincas években pedig az elektromos főző-, sütő-, fűtő- és forróvíztároló berendezéseknek is külön olcsó áramot biztosítottak. Az áram azért továbbra sem került kevésbe. A fentebb már idézett Krííd\ Gyula áramellátását például kikapcsolták Óbudán, mert az író nem tudta fizetni a számlát. Ks egy másik irodalmi vonatkozás a szegény ember villanyáról: József Allila a lépcsőházi lámpánál olvasott éjszakánkéul a tízes évek végén, polgárista korában: ..Már régen ahull az egész liáz. de ő még mindig kint ii/l a lépcsőházban, a ház egyetlen világítóit részében, és olvasott — írta emlékezéseiben nővére, József Jolán. \z első \ ilágháború végéig a .fogyasztók száma évente három-Ötezerrel növekedeti, a háború után aztán tíz-lizenölezresre váltott a gyarapodás periódusa. 1930-ra pedig már 223 ezer fogyasztási helyet látott el árammal a BSZEY1. Mindezzel együtt fejlődött a használat kultúrája is. Ebben nagy szerepe voll az Elektromos Művek propagandájának, amely sok-sok eszközzel igyekezett megismertetni az emberekel a villamosított háztartás előnyeivel. A korszak jelszava: „Minden! a hálózatról!" \ harmincas évek számláin már reklámgrafikák ösztönzik használót a praktikusnak és takarékosnak mondott eszközök alkalmazására. Példáid a villanytűzhelyre és a villamos foiróvíz-tárolóra, amelyet bérelni is leheteti. A számla mellé újság is járt, a Villamos fogyasztók Lapja, amelv a tárgyba vágó lakossági ismeretterjesztés legfontosabb akkori orgánumának mondható. A propaganda másik módszere az eszközbemutaló. Például a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol a cég rendre attraktív pavilonokkal jelent meg, és sikert aratolI. De állandó kiállítást is nyitottak: 1932-ben a Honvéd utca 22-ben, az Elektromos Művek nyugdíjintézetének bérházában rendezték be a korszerű villamoseszközök állandó bemutatóját. Erről a Györgyi Dénes és Komán \ndrás tervezte épületről megemlékeztem korábban az áramházakról szóló írásomban. Földszintjén és félemeletén helyezkedett el a hatalmas kiállítási tér. Ili öszszegyűjtötték az összes modern háztartási és a kisebb ipari készülékeket, írja a katalógus. Frtékesíléssel nem foglalkoztak, ez a hely valóban csak az ismeretterjesztési szolgálta. Es ahogy a korabeli ábrákon is látszik, üzemszerű környezetben helyezték el az eszközöket. Volt kisipari és orvosi rész, nagykonyha, rádiószoba, cukrászda {..ill a közönség előtt sütik villamos sütőben a tetszetős, finom süteményeket"), továbbá szerelési módozatokat bemutató fülke, háztartási rész. kislakás, tűzhelyszoba, konyha, fürdőszoba, hőtároló- és vasalószoba. Nézzünk be a kislakásba! „Ez áll: kis előszobából, kombinálI hálószobából, kis villamos konyhából és Jorróvíztárolós zuhan yozó-mosdó belyiségből, A szobában a tetszetős bútorok közöli (dig vennők észre, hogy mily sok villamos készülék található itt, ha nem figyelmeztetne erre a megfelelő tabella. A kis konyhába belépve meggyőződtünk arról. hogy a tiszlaság. kényelem és higiénia igazi körülményeinek a villamos konyha eleget lesz. Ugyanezt tanúsítja a zuhanyozó helyiség is. A konyhában villamos tűzhelv. forróvíztároló és hűtőszekrény, kávé- és leafőző működött árammal. A fürdőszobában a lorróvíztárolón kívül a borotva, a hajszárító, külön vasalószobában mutatták be a modem elektromossággal fűtőit vasalókat, s ugyanitt a mosógépeket, kifőzőüstökel. „facsaró - és vasalógépekel. Az érdeklődő látogatóknak hetenként háromszor főzési gyakorlatokat is rendeztek az alagsori gyakorlókonvhában. S hogy a propagandát komolyan is gondolták, mutatja: a Honvéd utcai Elektromos bérház lakásai! már 1929-ben villanytűzhellyel szelelték lel. Valóban. Fali nyomók különböző anyagokból. ce> 12291 122)» 12203 -12294 12:101 12302 12303