Budapest, 2006. (29. évfolyam)

11. szám november - Vargha Mihály: Tervtanácsok: se pénz, se paripa, se fegyver

25 BUDAPEST liogy egy kizárólag a technológiát követő, építészetileg nem kellően átgondolt tervet valósítsanak meg itt. Építészetünkben legalább olyan fontos az európai színvonal megközelítése, mint a piáiban és tájékoztatásban. Éppen a teleppel kapcsolatban olvasható az internelen: „az Európai Unió elvárása, hogy a kohéziós Alap és a Strukturális Alapok állal támogatott projektek kellő' nyilvánosságot kapjanak azzal a céllal, hogy a közvélemény értesüljön az El -nak a projekttel kapcsolatban játszott szerepéről, valamint a lehetséges kedvezményezettek és szakmai szervezetek értesüljenek a projekt által nyújtott lehetőségekről. 1 közbeszerzési eljárás keretében megkötésre került szerződés alapján a PR-tanácsadó a projekt befejezéséig a tájékoztatási. PR és konfliktuskezelési feladatok teljes körű ellátását vállalta. Vállalkozó: Café PR Kft. és Café Reklám kft. Szerződés ériéke: 1.693.908 EUR + ÁFA." Napi árfolyamon átszámítva több mint 450 millió lóriul. Ellenpont a Ligetben Nem volt könnyű helyzetben a fővárosi Tervtanács akkor sem, amikor 2006 áprilisában egy egészen apró létesítmény, egy grill büfé építési engedélyezési tervét tűzte napirendre. A helyszín a Városliget, egy meglévő épület átalakítása a XIV kerületi Ajtósi Dürer sor és Dózsa György lil sarkán. A létesítmény, amelv eddig nyilvános illemhelyként működött. olyan — csak helyrajzi számmal meghatározható— ingatlanon található, amely a Magvar Állam és a Fővárosi Önkormányzat osztatlan közös tulajdona. A hatályos jogszabályok alapján az ilyen területeken létesülő épületek építési engedélyezési tervét be kell nyújtani a Fővárosi Tervtanácshoz véleménykérésre. \ ligel sarkára, nagy fák alá elképzelt grillbüfé tervét (felelős tervező: kiss I iktor, Kiráh Hedvig) ,.a tulajdonosi hozzájárulás és a földhasználati szerződés döntéselőkészítése érdekében tárgyalta a grémium. Kiderüli, hogy a Városliget területére hatályban lévő szabályozási terv ide nem jelöl építési, így csupán a meglévő épület felújítására és nyilvános illemhelyként történő további használatára van lehetőség. A funkcióváltáshoz előbb a szabályozási tervel kellene módosítani. s abban igazolni, hogy ezen a helyen az új szolgáltató pavilonjának kialakítása lehetséges és szükséges. Mindezen túl további kifogások is felmerültek. Kezdve azon, hogy nem maradt volna meg a nyilvános illemhely hmkeió, miközben a plusz szolgáltatásként mozgáskorlátozottak számára tervezeti mosdó - megvalósításának szándékai egyébkén! pozitívan értékelle a testület —. éppen az. akadálymentesítésben hagyott kívánnivalókat maga illán. Am mindezek jelentéktelen apróságok az építészeti minőséghez képest. \z egyöntetű állásfoglalás szerint az építmény nem méltó a Városliget értékes természeti és műemléki környezetéhez. A minőség romlása meg a gyarapodás ára Szó sincs arról, hogy csupán esztétikai mérlegelés lenne a feladat, minden esetben a teljesség, vagyis a város komplex érdekei felől közelít a grémium az elé kerüli projekt értelmezéséhez és bírálatához. Sok esetben ez éppen a tervekre nem jellemző. \z információs társadalom jelenidejében minden felaprózódik. A mindennapokat a hirtelen felkapolt, majd az újabb hírek uralják, s ugvaníg) sokszor a tervek, azok nvomán az épületek is fogyasztói médiummá válnak, ami magában hordozza a minőségi romlásának esé-Ivét. Eljutottunk oda. hogy a gyarapodás sokszor önmagában sokkal többet rombol. mini amennyit értékel teremt. A tervtanácsok megalakításáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) 40/1999. (IV 23.) számú rendeletében intézkedett, mégpedig három kategóriában. Kimondta: meglakílandók az önkormányzatok mellett működő területrendezési, településrendezési és építészetiműszaki tervtanácsok. FVM még ma is van, de a város- és építésügy már rég nem oda tartozik. 2002-ben átkerült a BM-hez, azután egy tárca nélküli miniszter feliigyeleleirányílása alá - Ol,Kl I. Országos l.akás- és Építésügyi Hivatal —, aztán ez is megszűnt. Legújabban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, ezen belül Építésügyi és Településrendezési Főosztály az illetékes a témakörben. Igy nem csoda, hogy az elmúlt hét esztendőben a tervtanácsok fogalma nem ivódott a köztudatba. Pedig megalakulásuknak volt előzménye is: az igen kacifántos elnevezésű Építéstervezési Szakértői Bizottság (KSzB), mely egy 1986-as rendelet nyomán jöhetett létre, melyet az akkor még létező KVM (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) bocsátott ki „az épített környezet magas színvonalú alakításához fűződő társadalmi érdek érvényre juttatása, az építéstervezés szakmai minősítésének javítása céljából, ( )l évvel később az Alkotmánybíróság a legfőbb törvénnyel ellentétesnek találta ezt a rendeletét, ezért megsemmisítette. Újjáalakításukat - más néven és más keretek között - a már említett FVM rendelet kibocsátása szolgálta, és mindez párhuzamosan zajlott a főépítészi hálózat kialakításával. A kerületi, városi, illetve fővárosi tervtanácsok létét és működését a megrendelői és építészi „hálózat" meglehetősen nehezen volt hajlandó elfogadni. Segítséget várhattak volna ebben a pozícióharcban ezek a grémiumok az építészek kamaráitól, azonban utóbbiak közel sem erősödtek meg anynyira, hogy akár mától, a jövőben hatékonyan közbe tudnának avatkozni. S erőtlenségei okoznak a gyakori személyi változások is. A kulturális tárca keretei közt 1993 óta működő Műemléki Tervtanács eddigi elnökétől, Arnóth Adámlól éppen az elmúlt hetekben vonták vissza megbízatását. Budapesten a Fővárosi Tervtanács elnöke a főépítész. A poszt Schneller István lemondása miatt megüresedett. A főépítészi irodát most eddigi helyettese. Simányi Sándor vezeti, a Tervtanács munkája pedig Eltér István (a Magyar Építész Kamara elnöke) és Aczél Gábor (a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke) mint elnökhelyettesek irányításával folyik. Csak remélni lehet, hogy az átmeneti állapot mihamarabb megszűnik. A fővárosnak eminens érdeke. hogy hathatós lépések történjenek a minőségi építészei érdekében Budapesten.