Budapest, 2006. (29. évfolyam)

11. szám november - Létay Miklós: Száz éves Óbuda háza

19 BUDAPEST Balra az elöljáróság épülete, jobbra a Fő tér 2. számú lakóház, 1907 1901 előli is dolgozott már Óbudán, el­gondolásai alapján késziill el 1897 no­vemberére a Szenl Margit Kórház. Bareza az óbudai városháza „megál­modásakor" nemcsak szakmai tudására, de viszonylag Iriss tapasztalataira is tá­maszkodhatott, hiszen ugyancsak 1897-ben fejezték be a Józsefvárosban az ugyancsak általa tervezett elöljárósági épületet (VIII. Baross utca 65-67.). Tehát 1901. június 20-ra elkészítette az első vázlatokat, a következő tíz hó­napban a homlokzatok, a különböző szin­tek és részletek rajzai következtek, legtöbbjükön az 1902. májusi dátum szerepel, de a tényleges kivitelezés csak három évvel később kezdődött el. \ hosz­szú szünet csak részben magyarázható azzal, hogy az ügyintézés folyamatossá­ga érdekében a hivatalt ideiglenesen a Zichx kastélyt körülvevő, egyemeletes raktárakba (Főtér I.) költöztették, majd a régi épületet lebontották. Végül is „az építkezés !905. évi au­gusztus hóban vette kezdetéi, de nem te­kintve a rendkívül nehéz alapozást és az építkezés vége leié bekövetkezett ács­sztrájkot. elég zavartalanul foki. úg\ hog> az épületet 1906. évi november hóban a használatnak át lehetett adni." (Fpílő Ipar 1908) A kivitelezésben huszonötféle szak­iparos, illetve ipari cég vett részt, a kő­művestől a konyhai tűzhely készítőjéig, a Budapesti Légszeszgyártól az Fgyesiill l'arketgyárig. Az óbudai közigazgatás részére száz évvel ezelőtl átadóit — és azóta is ugyan­azon célra használl — házat az eklekli­kus slílus jellemzi. Kövidebb homlokza­tával a Fő térre néz, és ide nyílik a főbe­járata is. \laprajza hosszúkás téglalap, közepén két egyforma udvarral, melyek­be a magasföldszintről egv-egv lépcső­sor vezet le. Mégsem szimmetrikus, meri a fő- és a melléklépcső a Duna felőli ol­dalon helyezkedik el, továbbá az észak­keleti sarkot alkotó két épületrész csak egyemeletes. Ami a függőleges tagolási illeli, a pince vagy inkább alagsor feletl a ma­gasföldszint, kél emelel, majd a padlás következik. Az egyes szintek alaprajzán minden helyiséghez odaírták, hogy mi a rendeltetése vagy ki(k)nek az elhelyezé­sére szolgál. Kzek a megnevezések bi­zonvos mértékig képet adnak az elöljá­róság akkori jogköréről, illelve tevékeny­ségéről . A teljesség igénye nélkül említjük, hogy a földszinten kapóit helyei a ház­mester szoba-konyhás szolgálati lakása, a pénztár a páncélszobával, a kerületi orvos, az állatorvos, az adókalaszter és a végrehajtók. \z első emeleten voll az elöljáró, a jegyző, az irodavezető, a tisztiorvos szo­bája. valamint az iiléslerem (vagy dísz­terem), „mely egyszersmind az esketés funküóinak is szolgál . A második emeleten dolgozolt az anyakönyvvezető, a kerületi mérnök, az útmester, a vásárfelügyelőség és a köz­ségi bíráskodást végző városbíró. Az alagsorban a szociális (hatósági) gondoskodás egyik intézménye, az úgvnevezeit népkonyha működött, ahol a kerülel szegényei ingyen kaphattak me­leg ételt. Ugyanezen a szinten kölcsön­zöl! a népkönyvtár is. Akárhogyan is nézzük, az elmúlt száz esztendő alalt, a hivatal megneve­zésének és magának az adminisztráció­nak a változásai közepette ez az épület jelentette, s jelenii továbbra is az állan­dóságot Budapest III. keriilele —. Óbuda (és Békásmegyer) — közigazgatásában.

Next

/
Thumbnails
Contents