Budapest, 2006. (29. évfolyam)

7. szám július - Ki tudja, mi ez a kis pavilon...?

22 BUDAPEST éspedig családostul. Van egy Franz Skri­ván Fiaker, Uellöerstr. 62, egy másik Franz, a miénk, aki Hutmachermeister a Sebastianiplatz l-ben, mellette Vinzenz Skriván ugyancsak kalapkészítő mester a Sebestyén tér 3-ban, és van egy Wenzel, magánzó a Nagy Stáció street 34-ben, akiről nem tok semmi egyebet. 1903-ban Skriván üzlete a Kígyó tér 5-ben van, ami azonos a Koronaherceg u. 2-4. épületével (tulajdonosa gróf Mikó Armandné gról Bethlen Clementina), ez pediglen nem más, mint a közismert Brudern-bazár, aminek a helyére a Bel­városi Takarék, vagyis a Párizsi udvar épülete kerül majd. Nem az az érdekes itten, hogy a Klotild mikor épül, hanem az, hogy a Takarékpénztáré mikor! Ugyanis abban (a Budapest Anno-ban lévő nagy fotókon pompásan látszik is) ott volt a Skriván-féle kalaposüzlet, meg a Mössmer-féle kelengyebolt „a Meny­asszonyhoz". Meg egy vésnök... És a címtár szerint 1903-ban ott volt „Gilt­ling G. utóda" paplanosboltja is. Az 191 l-es címtárban Skriván és Gitt ling „Kígyó tér, ideiglenes áruház" címen szerepel, 1916-ban viszont megint a Kígyó tér 5-ben, vagyis már a Párizsi udvarban. Ez magyarán azt jelenti, hogy az ideiglenes áruháznak azért kellett megépülnie, inert a Brudeni-házat lebon­tották. és azoknak a kereskedőknek, a­kik a régiből az új Párizsi udvarba akar­tak átmenni, kellett ugyanott valami át­meneti hely! A Belvárosi Takarék 1909-től elvileg 1913-ig épült, de könnyen lehet, hogy a földszinti bazársort már 1912 nyarán átadták, ezért lehetett au­gusztusban lebontani aztat a csinos kis pavilont. Asse kizárt egyébként, hogy maga a Takarék építtette, hogy a keres­kedők ne károsodjanak. Mán csak az a kérdés, hogy vajon ki csinálta. Erre u­gyan nem tudok lelelni, de szerény puk­kedlival, félrehajtott fejjel tűröm a vastapsot. Saly van. Pláne ha valaki megtalálja még az eredeti színes képeslapot! Ami léhát, ahogy azt már az első közelítésben is becsültük, 1908 és 1912 (1913) közölt készült. Praktikus szerkesztő [Buza P.] Ouáááááááááááááááááá. Nem főzhetném inkább azt a babért egy krumplifőze­lékbe??? Az Űzött Állat [Saly N.] Ezek szerint senki nem kapta meg az én levelemet és színes képeslapomat??? Gerle János Színeset nem. Amit tegnap kűdtél, nem vót színes. De arra válaszoltam, hogy mit árusított Skriván. Kűdd el mégeccer. Saly N. Na mármost, a történeti hitelesség ked­véért, no meg puszta hiúságból közlöm, hogy én már tegnap 12 óra 54 perc 43 másodperckor elküldtem a helyes meg­oldást!!!!! Mini azl az alábbi levélmáso­lat is bizonyítja. De nem kaptátok meg! Ami azért kicsit levon a villanyposta ér­demeiből. De semmit Saly kisasz­szonyéból. Neki jár a legnagyobb laps, meri ő logikai alapon jutott a helyes megoldáshoz. Sziasztok: Sándor Tibor S ha már, akkor pontosítsuk tovább. A Kígyó téri ideiglenes áruház azérl épült, mert lebontották a régi Párisi udvart, és amíg nem épült fel az új, a Schmahl-féle, addig szegény kilakolta­tott kereskedőknek kellett némi kár­pótlás. 1907-ben volt a bontás, építési engedély 1909, 191 l-ben kész volt, Dé­ry Allila új adattára szerint. Minden­esetre 1912. február 9-én a középítési bizottságban Hauszmann Alajos veri az asztalt, hogy ne hosszabbítsák meg a bazár fennállási engedélyét, mert „an­nak idején expressis verbis ki lett mondva, hogy csakis az építkezés befejezéséig engedélyezik". Girardi József nyugtat­gatta, hogy legyen még egy kicsit tür­elemmel, mert „« ház májusig nem lesz kész, bizonyos, hogy augusztusig kell várni". (Gondolom, a belső munkálatok még lolvtak.) Hauszmann dohogva hoz­zájárult, de csak addig, mert „ez minden esztétika és hygienia ellenére van, és tovább tűrni nem lehet". (Fővárosi Közlöny, 1912. 13. sz. p. 536-537.) Fái­luk, akkor tényleg lebontották. A biz. tagok még egy kicsit rosszmájúan elvitatkozgatlak arról, hogy vajon tény­leg azok mentek-e a bazárba, akikel ki­lakoltattak, vagy az új helyre várnak. Egyébként a a századforduló bontásai és építkezései miatt több ilyen sztori is volt, pl. a Kálvin téri sok képeslapon is rajta van. A kis áruház építésének pon­tos dátumát nem tudom, mert a közlöny­ből pont azok a kötetek vannak restau­ráláson. amikből ez kiderülne. Igy most átélhetem olvasóink lelkiállapotát, ami­kor kedélyesen nyugtatgatom őket, azzal a különbséggel, hogy ők nem biztos, hogy el is hiszik nekem, hogy tényleg restauráláson van a kölet, és nem a könyvtárosok a trehányak. Udv: Sándor Tibor adalék Bortól. „Egy modern és minden tekintetben fel­tűnést kellő épülő áruház emelkedik a Koronaherceg utca és az Eskü tér sarkán a Párisi ház helyén. Az újonnan épülő palota valószínűleg csak 1911. évben lesz lakható állapotban, addig is a kereske­dők, kik a régi Párizsi házban bírták üz­leteiket, részben az Eskü úton, részben a Városház téren emelt ideiglenes, de mind­amellett díszes épületekben nyertek elhe­lyezést," (Kirakatrendezés és Építészet, 1909. dec., 2.) Érintőlegesen: Zuboly: A Párisi ház. Vasárnapi Újság, 1908, 565. A mellékelt kép ugyanabból a sorozat­ból való, mint amit küldtem, perforált szélű, tömbből „kifejthető". Ezen már áll a Párisi udvar = a házikót nem bon­tották le rögvest a Schmahl-ház elké­szültével. Hál hiába, borrrzalmas okosak vagyunk, főleg így együtt. A tapsol abba lehet hagy­ni. az ideiglenes áruházat pedig meg­írjuk érdeme szerint. A babért mégis inkább a krumpedliba főzöm, bár azóta találtam újabb hirdetést is. A Skriván­féle kalapos cég alapíttatott 1852-ben... Egyébiránt mondolt valakinek valamit a viccnek szánt levéllárgy, miszerint „Túl a nagy Skrivánon"? Tudjátok, honnan az idézel (vagyis a szójáték)? Saly Még egy adalék, Mikszáthtól: http://­mek.oszk.hu/00900/00908/html/06.htni keresendő „A l/íring kalapjai" című kis beszély (persze Lőrinc, csak el van írva) 1886-ból, naggggyon tutttti... Az idézet megfejtése: Farkas Imre elfeledett ope­rettje, Túl a nagy Krivánon. Saly Vastaps! Vastaps! (Bor!) Ferinek, Tibornak és Noéminak! Mindössze más­fél nap a villanyposta mellett. Nagy „él­delet" volt megtudni mindezt, ahogy Ga­ray szokta volt mondani. Török András Adjuk a babért közfelkiáltással Saly­nak! És kérdezzük meg, nem akarja-e mindenki okulására a Budapestnek megírni ezt a történetet? Illusztráció már

Next

/
Thumbnails
Contents