Budapest, 2006. (29. évfolyam)

6. szám június - Buza Péter: Kit gyászolt a kegyelmes magisztrátus?

16 BUDAPEST De miért lobog gyászzászló a torony tetején? Amit a retusálás során egész egyszerűen rárajzoltak (miközben átrajzolták a kép eló'terét is, a konflisokat megritkították, vonalakat vonalaztak a homlokzatba, telelombosították a fákat, kirajzolták az árnyékokat). A végeredményt mondom (ami nem eredmény): nem tudjuk. Azon a nyomon indultam el, hol találok 1920 köitil egy olyan, évfordulónak is korrekt évszámot, amely indokolja, hogy a Városházát - s éppen azt —, gyászlobogóval, a galériát befonó gyászdrapériával, bejárata felett trikolórral mutassák be (ezek az elemek egytó'l egyig hiányoznak az eredetiről, sőt az Erdélyi-fotó képkivágása nem is mutatja már azt részt, ahol ez az elrajzolt zászló csavarodik, sem a rosszul sikerült álfelhőkel íeletle). Egyetlen ilyen dátum van: Kossuth Lajos temetésének negyedszázados évfordulója 1919 áprilisában. Az is beilleszthető ebbe a gondolatmenetbe, hogy 1894-ben valóban fellobogózták a várost gyászleplekkel mindenütt, amerre csak a menet elvonult — ugyanakkor hangsúlyos eleme volt a ceremóniának, hogy csak a városi épületeket, az államiakat nem. A forradalom vezérét Ferenc József országában nem részesíthették ebben a megtiszteltetésben. Ha valaki a negyedszázados évfordulón éppen a történetnek ezt az elemét akarja hangsúlyozni, valóban elkészíthet egy „álfényképet" a régi pesti Városházáról, utólag egészítve ki az eseményekkel nagyjából egyidős felvételt a jelképpel (amellyel akkor nem fotografálta le sem Weinwurm, sem Klösz, sem Erdélyi, de igencsak valószínű, hogy megtehették volna, merthogy volt gyászlobogó a város házának tornyán - is). Igazán tetszetős logikai építmény, sajnos azonban nem igazolható. 1919 áprilisának képes újságjait Magyarhonban a frissen megválasztott tanácsköztársasági direktórium tagjainak portréi illusztrálják. Esetenként egy-egy jelenet a Vörös Hadsereg valamely táborából. Semmi más. Sőt, szövegben sincs nyoma, hogy a szerkesztő uraknak egyáltalán eszébe jutott ezekben a zavaros hetekben Kossuth apánk halála. Ami ebből következik, az persze nem az, hogy nem publikálhatták valamely eldugott kis lapocskában 1919-ben ezt a képet, s lehet, a vélellen egyszer majd leleplezi a rejtélyt. Nem tartom azonban a dolgot valószínűnek. Ha az országos képeslapok nem dolgozták fel az évfordulót, miért tette volna ezt egy akármilyen újságocska valahol — mondjuk — vidéken? Arról nem is beszélve, hogy ha ez a retusált alapból fényképezett reprodukció valaha is megfordult volna egy nyolcvan évvel ezelőtti nyomdában, nem lenne olyan makulátlanul s hótisztán érintetlen, mint ez, a bolhapiacról származó. Egyelőre tehát itt a vége a történetnek. S csak ennyi: egyszer valaki valamiért alaposan átrajzolta, szűkebbre vágta és lereprózta Erdélyinek a pesti Városházáról 1896 körül készült fotóját - aztán filmszakadás, hosszú szünet; végül a piac. És az öröm: előkerült a régi, jeles épületnek egy olyan ábrázolása, amellyel eddig még nem találkozhatott senki a város historikusai közül. De most az olvasók is szemügyre vehetik! • Alt rajza 1845-ből jól mutatja, nem villámhárító: zászlórúd magasítja a kezdetektől fogva Pest főhivatalának épületét