Budapest, 2006. (29. évfolyam)

5. szám május - Rátonyi Gábor Tamás: Halló, itt a hőskorszak!

BUDAPEST 29 a Keleti és Déli pályaudvarnál, valamint a Lóverseny téren. Bár a telefonközpont ötlete Puskás Tivadaré volt. Budapest telefonhálózatát végül öeese, Puskás Ferenc építette ki. ő azonban 1884-ben meghall, ígv a fővárosi hálózatot bátyja üzemeltette tovább. Azonban nem sokáig élvezhette a magántársaság előnyeit: a mindössze 180 forintos éves átalánydíj nem biztosított elegendő fonást az állandó lejlesztésekre. 1887-ben Baross Qíbor közmunka-és közlekedésügyi miniszter mentette meg a csődtől a város telefonhálózatát azzal, hogy az állam számára megvásárolta, majd bérbe adta Puskás Tivadarnak. Ezt követően Puskás több időt szánhatolt régi ötlete, a telefonon közvetített híradás megvalósítására. Az 1882-ben „Dalműtelefonkénl" a Nemzeti Színházból sugárzoll műsorral bemutatkozó új szolgáltatás 1893-tól vált rendszeressé. A Telefonhírmondónak öt év alatt hétezer előfizetője lett. Ezt azonban Puskás Tivadar már nem érhette meg: egv hónappal a rendszeres szolgáltatás elindulása után, 48 éves korában váratlanul elhunyt. A telefon- és a hírmondószolgáltatás azonban tovább élt: ez utóbbi még a harmincas években is sugárzoll tőzsdei információkat, országházi jelentéseket, nyelvleckéket, operaelőadásokat, no meg persze híreket. A Telefonhírmondónak fénykorában tízezer előfizetője voll, s fél évszázadig élt - megmagyarázhatatlan okokból csak nálunk. Magyarországon, ugyanis külföldön nem terjedt el. Szerepe a rádió elindulásával halványult el. Ks a telefonos-kisasszonyok? Az elsőnek még a nevét is tudjuk: Matkorics Júlia 1881. április l-jén vizsgázott le távbeszélő-kezelésből, majd tanítgatta a többieket. Bájos hangjuk, titokzatos, rejteti arcuk sok író fantáziáját megmozgatta, türelmetlenségükről pedig még a hírlapíró Ady is cikkezett. Érdekesség, hogy Budapesten kétszer szűnt meg a ké-Kézi kapcsolóberendezés Szoboravatás A Krisztina körúti Magyar Telekom-székház előtt avatott szobor, a Bóly városban néhány évvel ezelőtt állított Puskás-emlékmű átdolgozott másolata (korábban a bólyi Puskás Tivadar utca lakói kezdeményezték városukban a névadót megformázó plasztika felállítását) A bólyi és a budapesti szobor is Tríschler Ferenc szobrászművész alkotása. A bólyi mellszobornak enyhén átigazított, bronzból kiöntött, mészkőtalapzaton álló másolata került a telfontársaság székháza elé. Az ország második nyilvános Puskásszobrának felállítását a Hírközlési Múzeumi Alapítvány kezdeményezte. A telefónia atyjának ezen kívül csak a Gyáli úti - szintén róla elnevezett- távközlési technikum épületében van szobra, így a most állított emlékmű az első közterületi alkotás a fővárosban. A mű felavatásával egy időben kiállítás nyílt a Magyar Telekom székházának előcsarnokában a magyar telefónia történetéről. zi kapcsolás és ezzel együtt a telefonoskisasszonyok intézménye is. Első ízben az 1928-ban átadott Krisztina és Belváros központok megnyitása után alakították át a központokat automatikusra, majd 1950 után, a frissiben a városhoz csatolt külső kerületekben kellett néhány hónap alatt felszámolni a kézi kapcsolású központokat — egyazon hálózaton ugyanis nem működhetett párhuzamosan automata és gépi változat. A honi telefónia kezdeteiről nem csak mi emlékezünk meg: már áll az országban a második — Budapesten az első köztéri — Puskás Tivadar-szobor, a Magyar Telekom székháza előtt. H fotó: Hajdú B. András