Budapest, 2006. (29. évfolyam)

5. szám május - Rokob Tibor: Talpalatnyi ház

BUDAPEST 9 szolgálják ki kuncsaftjaikat az Erzsébet körúti virág- és újságárusok. A furcsa formájú építményekből mindössze nyolctíz készült el. Némelyik hosszú ideje üresen áll. [>edig ennek a hat négyzetméternek a közterület-használati engedélye havi 26 ezer forint. A körút Rlaha Lujza téri legutolsó pavilonjában azonban élénken zajlik az élet. Itt árulja portékáját Dal man Imre, aki szakmáját tekintve ugyan elektroműszerész. mégsem gondolkodott sokáig, hogy állását feladva továbbvigye-e a generációkon át virágokkal foglalkozó família patinás boltját. Dédszülei őstermelők voltak, lányuk, Imre nagyanyja. Jelinek Rozália már Budapest egyik leghíresebb élővirágkereskedőjénél. Románé Gelb Malvinnál tanulta ki a szakmát. Gelb Malvin nevét és a főváros legelegánsabb virágüzleteit, amelyek az ő vezetése alatt működtek, ma is legendaként emlegetik a szakmában. E nagy hírű „egységek" adták az alapját az 1950-ben megalapított Virágértékesítő Állami Vállalat üzlethálózatának. A háború előtti időkben az üzlet szolgálólányaként mindig Rózát küldték a megrendelt csokrokkal a nagyságos asszonyokhoz. Sokszor elmesélte, hírességek előszobájában forgolódott, Tolnay Klárihoz is gyakran becsengetett. A borravalóval egyiitt száz-száluisz pengőt is megkeresett egy nap. Igaz, abban az időben egy Mária- vagy Erzsébet-napon egy virágos egy utcai stand bevételéből akár egy tehén árát is meg tudta keresni. A pavilon most ötvenéves, kopaszodó, testes és mindig jó kedélyű mai tulajdonosa szeretettel beszél anyai nagyanyjáról, aki már nyolc éves korában maga mellé vette őt, az unokáját. Az aszszony először az újpesti villamos vonala mellett, a Nyál' utca sarkán kezdett önállóan. a maga bódéjából árulni, majd 1947-ben tette ál állomáshelyét a körútra. Sokáig egyedül dolgozott. Standja akkor a Keleti pályaudvar felé eső oldalon, egy bérház előtt állt. Annak az épületnek a földszintjén most egy pékséget találni, de a negyvenes évek végén készült lényképeken jól látszik a szomszédos Kényelem Lakberendezési Áruház. Bár az üzlet jól ment, 1979-ben mégis átköltözött a naposabb, nagyobb forgalmat ígérő túloldalra. Jelinek Rozália csaknem hatvan évet töltött el különböző standokon vagy nyitott pavilonokban. 1982-ben, három évvel a halála előtt adta ál az üzletel unokájának, aki a mellette eltöltött negyed század alatt alaposan kitanulta a virágkötő szakmát. A férfi szavai szerint az asszony tüdejét az autók benzingőze lette tönkre. Nem ő volt az egyetlen körúti árus, akinek ráment az élete az utcai munkára. Dalműn Imre azok közé a kereskedők közé tartozik, akiknek kikérték a véleményét az új bódék terveivel kapcsolatban. Tíz évvel ezelőtt maga is másfélmilliós hitelt vett lel pavilonja megépítéséhez. Büszkén mondja, hogy mióta ill árul, állandó vevőkört sikerült kialakítania. A környéken mindenkit név szerinl ismer. Mindez beszélgetésünk során többször is beigazolódott. Virágainak többségét a szemközti ház pincéjében tárolja. Gyakran hagyja ill a pavilont, ha előkészített virágokért kell a raktárba mennie. Ilyenkor maguk a vevők vigyáznak az árura. A feleségével közösen működtetett pavilon oldalán „ICA Virág" felirat áll. Mert bár kétségkívül ő van itt többet, nem a felesége. de biztosan tudja: Imre Virágként aligha reklámozhatná az üzletét... Kolber István: Helyzetkép a lakásépítésről A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarországon 2005-ben 41 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 51 és fél ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A lakások harminc százaléka a fővárosban épült. Ez a területi koncentrálódás érvényes a használatba vett és a tervezett új lakásokra is. Budapesten közel egyharmaddal (31 százalékkal) nőtt a vállalkozók által értékesítésre épített lakások száma (országos állagban ez a növekedés 12 százalékos). Ezzel párhuzamosan 18 százalékkal kevesebb lakás épiilt természetes személy beruházásában, saját használatra. Tehát csökken a saját kivitelezésű lakások száma, aránya. A kiadott új lakásépítési engedélyek is a többszintes, többlakásos építkezések térnyerését mutatják. A fővárosban létesítendő új lakások 92 százalékát (!) ilyen formában kívánják megvalósítani. Ami az építési formákat illeti: 2005 volt az első év, amikor többszintes, többlakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint családi házakban. Az építőipar fölénye már 2001 óta nő a házilagos kivitelezéssel szemben; 2005-ben már az új lakások több mint kétharmadát építették, ugyanakkor házilagos kivitelezéssel azoknak alig több mint egynegyedét (27 százalékát). A lakásépítésben más jelentős változásokat is lehetett tapasztalni: az épített lakások átlagos alapterülete hat. Budapesten kilenc négyzetméterrel kisebb a korábbinál. Az országos átlag jelenleg 87 négyzetméter, a fővárosi 62 négyzetméter. A fővárosi új lakások 16 százaléka negyven négyzetméternél kisebb, további 48 százalékuknak negyven—hatvan négyzetméter közötti az átlagos nagysága. A 2005-ben használatba vett lakások összes alapterülete ugyanakkor Budapesten hat százalékkal több, országos átlagban pedig 13 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt. A kislakások növekedési tendenciája folytatódik. Budapesten az új három- és többlakásos épületekre kiadott engedélyek szerinl két százalékkal nagyobb alapterületen 13 százalékkal több lakást terveznek felépíteni, mint a 2004-ben engedélyezettek alapján várható lett volna, (x)