Budapest, 2006. (29. évfolyam)

4. szám április - Fucskó Hajnalka: Turistákért a világhálón

10 BUDAPEST Koncepciónknak önálló fejezete a főváros SZÖVEG: Fucskó Hajnalka FOTÓ: Sebestyén László 2005-BEN BUDAPEST TURIZMUSA produkálta a legdinamikusabb fejlődést Európában. A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. igazgatója, Fekete László a további növekedés zálogát a diszkontjáratok célközönségének minél hatékonyabb elérésében látja. — Már harmadik esztendeje erőteljesen növekszik a magyar főváros vendégforgalma, ráadásul a tavalyi év kiemelkedő eredménye, hogy a statisztikai adatok szerint minden mutatót meghaladó mértékben gyarapodtak a szállásdíj-bevételek, összegük megközelítette a 63 milliárd forintot. Tartható ez a tendencia? — Idén háromszázalékos vendégéjszaka- és tízszázalékos bevétel-növekedést tartok reálisnak a tavalyi 6,6, illetve 16,5 százalékos bővülés után, amely adatokkal egyébként Budapest a legnagyobb ütemű és volumenű fejlődést produkálta Európában az idegenforgalmi ágazatban. A számokból is látható, hogy a szállodások rájöttek: komoly ártartalékok rejlenek a budapesti szállodaipariján. Még akkor is olcsóbbak leszünk, mint Bécs vagy Prága, ha idén is emelkednek a szobaárak. Ana meg különösen büszke vagyok, hogy erősen szűkül az olló Budapest és az egyik legnagyobb versenytársának számító Bécs közölt, miután az elmúlt öt évben nálunk 32 százalékos, náluk meg mintegy 13 százalékos volt a vendégéjszakák számának növekedése. így 2005-ben a magyar főváros már 6,5 millió vendégéjszakát mondhatott magáénak, míg az osztrák durván 8,7 milliót. — Ledolgozhatjuk a különbséget? — Nem lehetetlen. A 8,7 millió vendégéjszakából ugyanis több mint egymilliót a kongresszusi turizmus hoz Bécsnek, hiszen az osztrákok fővárosa két hatalmas kongresszusi létesítménnyel is dicsekedhet. Kiába áll Budapest a megrendezett nemzetközi kongresszusok száma alapján a világban a kilencedik helyen, ha a résztvevők összlétszámát tekintve, egy nagy befogadóképességű kongresszusi központ hiánya miatt, csak az ötven valahanyai Ii kok vagyunk. - Hol lát még tartalékokat ? — Küldőpiaci és statisztikai elemzések szerint kiemelkedően a legnagyobb és a jövőben is még növekedésre képes szegmens a diszkont-légitársaságokkal érkezők köre. Számolni kell azonban azzal, hogy folyamatosan belépnek új és új célállomások: ahogy egyik pillanatról a másikra elkezdtek repülni Budapestre a fapadosok, ugyanúgy rástartolhatnak majd Kaunasra, Tallinra, és még ki tudja, mely városokra szerte a világon. Nyilvánvaló tehát, hogy számunkra kulcskérdés ennek az utascsoportnak a megszólítása. Ezt szolgálja az a tavaly augusztus óta zajló újszerű kutatás, amellyel a diszkont-légitársaságok tevékenységét és azok utazóközönségét igyekszünk feltérképezni egy teljes éven át. Ferihegyen a hazainduló utasoktól egyebek között azt tudakolják a kérdezőbiztosok, melyikük honnan és miért jött hozzánk, honnan szerezte rólunk az információit, mit látott Budapesten, jobbat vagy rosszabbat várt-e. mire és mennyit költött és így tovább. A légitársaságoktól meg azt kérdezzük, mit tesznek azért, hogy a magyar fővárost válassza a vendég. Ez utóbbi azért rendkívül fontos, mert a részletek ismeretében csatlakozni tudunk az ő marketingjükre, amivel megsokszorozhatjuk saját, sajnos korlátozott anyagi lehetőségeinket. - Mit mutatnak az eddigi eredményei? — Máris értékes köveztetések vonhatók le. A légitársaságok szerint a brit piacban változatlanul óriási tartalékok rejlenek, hiszen például az easyjettel repülő átlagturista évente hétszer kel útra. Kiderüli, hogy a britek között nagyon sok a visszatérő vendég, amit Budapest szépségével és a jó bulizási lehetőségekkel indokolnak. Ugyanakkor jelentős különbségeket lehet lelledezni bizonyos időszakok között. Különösen télen mutatkozik meg, hogy az utazók egy rétegének csak az ár számít, teljesen mindegy, mi a célállomás, ami egy kicsit veszélyes. A brit piac megdolgozását egyébként már évek óta prioritásnak tekintjük. Az utóbbi esztendőkben nagyjából évi mintegy hatszázmillió forintot költöttünk marketingre, s ennek körülbelül harmadát a szigetországnak címeztük. Az eredmények magukéit beszélnek: 2004-ben hatvan, tavaly további negyven százalékkal nőtt Budapesten a britek vendégéjszakáinak a száma. - Hogyan igazodik a BTH Kht. marketingtevékenysége a diszkontjáratok utazóközönségének igényeihez? — Mivel a diszkont utasok az úti cél kiválasztásához jóformán kizárólag az internetet használják információforrásként, mi is erre a területre összpontosítunk. Tavaly novembertől Budapest megújult, korábban hat nyelven elérhető hivatalos turisztikai honlapjáról már 17 nyelven tölthetnek le információkat az érdeklődők; havonta immár több mint 1,2 millió letöltést regisztrálunk. A honlapot virtuális túrákkal kívánjuk továbbfejleszteni, hogy minél több vizuális élmény érje a látogatót, aki egy klikkeléssel belülről is megtekintheti majd a fontosabb nevezetességeket, virtuálisan sétálhat a Duna-parton, körbefordulhat egy-egy helyszínen, vagy egy esti hajókiránduláson megnézheti a kivilágított