Budapest, 2006. (29. évfolyam)

3. szám március - Zeke Gyula: Budai Vendéglő

A Döbrentei tér a harmincas években Lelet és kommentár Budai vendéglő Megjött a gólya, megjött a fecske, megjött a budai vendéglő'. Télen a budai vendéglőalszik, Gyertyaszentelőkor dugja ki az orrát, ha szép idő van, visszamegy. Tavasszal a budai vendéglőt tatarozzák. Ez már évek óta így van, ellentétben a budai vendéggel, amelyet évek óta nem tataroztak. A budai vendéglőre jellemző, hogy ablakában muskátli és étlap virít. A muskátlin virág, az étlapon árak nyílnak. Amikor szép idő van, kirakják az asztalokat, amikor csúnya idő van, tönkremennek. Ilyesmiről már neoprimitivizmus írni. Gázoljunk bele a tradíciókba, rántsuk le a leplet, valljuk be, állapítsuk meg, jelentsük ki: a budai vendéglő mint olyan, már rég nem olyan, mint volt. A budai vendéglő tulajdonosa pesti. Pincérei pestiek, vendégei pestiek. A rendes, konzervatív budai polgár ki nem állhatja a lármás pestieket, inkább Pestre jár sörözni, minthogy találkozzék velük. A budai vendéglőben pesti jazz pesti dalokat ropogtat. Parkett, cocktail, tánc, frakk, autótábor jellemző a budai vendéglőre, manapság. Szép meleg estéken egész Pest Budára megy. Az egyik oldal üres, a másik oldal zsúfolt. Háztartási alkalmazottak a Gellérthegyen, urak és hölgyek a budai vendéglőkben szellőznek. Aki idegen Pest éjszakai életére kíváncsi, — Budára kalauzolják. Buda kis utcáin Pest jellegzetes figurái tűnnek elénk, a pesti forgalom Budán forog, a pesti lárma Budán tombol. A pesti utcák üresek, csöndesek és néptelenek, mint a budai utcák lennének, ha nem lennének olyanok, mint a pesti utcák. A pesti vendéglők elnéptelenednek, üresek, csöndesek, hangulatosak, mint a budai vendéglők lennének, ha nem, lennének olyanok, mint a pesti vendéglők, ha nem lennének olyanok, mint a budaiak. — Unom ezt a lármás várost, — mondja a bal parton valaki, — átruccanok Budára. Igen ám, de ugyanakkor 500.000 ember gondolja, mondja és teszi ugyanezt. 500.000 ember ruccan át Budára, hogy egy kicsit egyedül legyen. Azonkívül átruccan a por, a lárma, a forgalom és átruccannak a horribilis árak és a pesti jasszság, átruccan egész Pest a csöndes Budára, — a csönd, a hangulat és a tiszta levegő ellenben vállat von és otthagyja őket és Pestre menekül. A budai vendéglőt az különbözteti meg tehát a pestitől, hogy olyan zsúfolt, mint a pesti vendéglő, olyan hangos, mint a pesti vendéglő, de sokkal drá-Zeke Gyula