Budapest, 2006. (29. évfolyam)

3. szám március - Ráday Mihály: Békében hagyni...

BUDAPEST 27 festőként, hanem szállodák, éttermek, sörözők, borozók, templomok és más szakrális helyek díszítőművészeként ismeri és ismeri el. Ha elismeri! E sorok szerzője lényegében éppen akkor találkozott a mester munkásságával, amikor elhatároztatott a „Haranghy Múzeum", vagyis a Béke Szálloda lebontása, hogy a helyére új, „modern" szállodát emeltessen a HungarHotels a Teréz körút 47. (akkor még Lenin körút 97.) szám alatt, a Szondi utca sarkán. Az irredenta és más politikai plakátokat is készítő Haranghy számára nehéz korszak kezdődött Budapest felszabadításával a német megszállás, illetve a nyilas uralom alól. Igazolóbizottságok vizsgálták, hogyan viselkedett a világháború éveiben, börtönben is ült (Légrádyval együtt). Csak 1947 májusában mentették fel az ellene emelt összes vád alól. Ezekben az időkben „kültelki kocsmákban" is vállalt munkát, festett vidám falképeket. Rengeteget rajzolt, s készített klasszikus regényekhez illusztrációkat, melyek aztán nem jelentek meg. Különösen érdekes, hogy a Biblia illusztrált kiadásához készített rajzaihoz a Britannia igazgatójától, Németh Aladártól kapott támogatást. Tehát: „Haranghy-múzeum". A Britanniát nevezte így a „köznyelv", joggal. Ugyanis Németh Aladár, aki az angol tulajdonban lévő körúti szállodát vezette, csaknem minden közösségi teret Haranghy Jenővel díszíttetett. A Művelődésügyi Minisztérium 1973. augusztus 16-án „a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1963. évi 9. tvr. 10.§-a alapján a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum felterjesztésére" védetté nyilvánította „a Hungaria Szálloda és Étterem Vállalat Béke Szállodájának berendezéséből" a Haranghy-„műtárgyakat". Ezeken kívül még a szálló 11. emeletén egy C. Marko 1882 jelzésű festményt, „olajvászon, aratójelenet, hegyvidékkel, háttérben várrommal." (Vajon hol és kinek a falát díszíti most az ifjabb Markó Károlytól való alkotás?) Az ötoldalas listán a következő tételek szerepelnek: — a Szondy borozóban 23 alkotás: „.. kettős ablakrekeszeiben egy-egy ólomkeretes, színes üvegfestmény... Az egyes képek különböző kultúrák jegyében stilizáltak, egy-egy italfajta szimbolikus ábrázolásai, alul világos alapon feliratszalagon a megnevezéssel"; — a Szondy sörözőben 6 színes üvegablak: „... ezek mindegyike háromosztatú. Fent kisebb téglányalak, alább két hosszanti, álló téglánnyal. A felső rekeszek emblémákkal, ornamensekkel kitöltöttek, középen koszorúban emberalak. Az alsó két szárny világos, geometrikus mintájú, feljebb egy-egy családi címerrel. Alattuk a család nevével. Az elsőnél jelzés Haranghy j. és Palka J. üvegfestő"; — a Vadász teremben 7 darab: „Hét állótéglány alakú színes üvegfestmény ablakkal, egy-egy jellegzetes magyar tájjal"; — az Étteremben: faliszőnyeg: „csomózott gyapjú. Külső szegélyében felirat: 'Tervezte Haranghy Jenő Németh Hotel Britannia Budapest. Szőtte: Turáni Szőnyegszövő Rt. 1936.' Bordűrje: két rövidebb szélén szélesebb, hosszanti szélein keskenyebb, színes geometrikus mintasorokkal. Osztatlan mezejében vadászjelenet: párducos ősmagyarok dárdával, nyíllal, kopókkal bölényekre vadásznak, amely előtt róka, szarvas, őzek, madarak láthatók növényi elemekkel dúsan telített tájban." (Minden esetben megadták a felsorolásban a tárgyak pontos méreteit. Itt: 187 x 407, vagyis hatalmas textíliáról, faliszőnyegről van szó, amelynek további sorsáról nem tudok.) „A helyiség két keskenyebb oldalának felső, boltívvel záródó rekeszében egy-egy befoglalt pannó-kép, mindkettő lakomajelenetet ábrázol. Az egyik szabadtéri, közepén baldachinnal, a későbbi renaissance időkből; a másik XVIII. századra utaló lampionos kerti térben." (Ezt is azért közlöm — a többivel ellentétben — teljes szöveggel, mert az egyik megvan a mai szállodában, de a másik további sorsáról nem tudok.) — a Kupolacsarnok képei és kandallói leírása is részletes. Az egyik kandalló „zöld erezett márvány", a másik három „fehér márvány" rézlemezzel, aranyozással, címerpajzsokkal, stb. díszítettek. A kupolaterem „... falait (... ) befoglalt olajképek borítják. Keretelésük plasztikus hatású barnás akanthusz indázat, Shakespeare drámákból képes jelenetek felirat-soraival." A teremben elfoglalt helyük megjelölésével (elsorolja a jegyzék a következőket: „Téli rege", „A velencei kalmár", „Szentivánéji álom", „Amit akartok", A windsori víg nők", „Rómeó és Julia", „Ahogy tetszik", „Minden jó, ha jó a vége" és „Szeget szeggel". (Ez utóbbi hollétéről sincs tudomásom.) „A helyiség 4 + 2 + 2 oszlopaival tartott, fent szétnyitható kupolájának alsó részében körbefutó falikép: Shakespeare-kori színház, melytől kétoldalt különböző jelenetek víziói futnak körbe. Átellenben a dráma apotheozisa szimbolikus nőalakokkal. A kétfelé nyíló kupola-fedő üvegrács szerkezet geometrikus mintái stilizált tulipánsorral szegélyezettek. Középen köralakban görög mitológiai alakok őselem jelképei, 'Terra', 'Aqua', 'Ignis', 'Aer'. (Eredetileg sem részletezték tovább. A kupolának ez az eleme megvan. Csak ez!) Az utcai sarok Arany János-verssorokkal is díszített Szondy-mozaikj án ak (mely ma is a helyén van) a leírása ke-Shakespeare a Festetics-kastély pincéjében, Keszthelyen