Budapest, 2006. (29. évfolyam)

3. szám március - Tavaszi fesztivál: Bartók jegyében

BUDAPEST 21 tartalmazza a házban látható tárgyak le­írását. A március 25-én, Bartók Béla szü­letésének 125. évfordulóján átadandó háznak az intézmény vezetője hármas funkciót szán. Továbbra is rendszeresen tartanak hangversenyeket; ápolják a mu­zsikus alakjának, munkásságának em­lékét, bemutatják életútját; és klubsze­rű összejöveteleket, zenei ismeretterjesz­tő alkalmakat szerveznek. Szirányi az utóbbit azért tartja fontosnak, mert úgy véli, mára sokat hanyatlóit a zenei is­meretszerzés az iskolákban és egyebütt, ami a legkevésbé sem fér össze Bartók szellemiségével. Legalább ebben a ház­ban érvényesüljön hát töretlenül az egy­kori lakó szándéka... Varga Imre kabátos Bartók-szobra áll a főbejárat előtt. A muzsikus előre, a Gugger-hegy felé tekint, de befelé fi­gyel. Talán arra gondol, mit jelent a visz­szatérés. Tavaszi fesztivál: Bartók jegyében Éppen a Bartók-centenárium évében, 1981-ben indult útjára annak idején a Budapesti Tavaszi Fesztivál. A szerző születésnapján, akkor, március 25-én, Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és az Állami Hangversenyzenekar adott ünnepi hangversenyt a Zeneaka­démián, az Erkel Színházban pedig egy műsorban mutatták be Bartók három színpadi művét (A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodá­latos mandarin). 2006-ban, Bartók születésének 125. évfordulóján ismét a világ legismertebb magyar művészét ünnepelheti a fesztivál közönsége. Az évforduló előestéjén, már­cius 24-én Kocsis Zoltán és Ránki Dezső, valamint az ÁHZ utóda, a Nem­zeti Filharmonikus Zenekar ad hangver­senyt a Művészetek Palotájában. És a­hogy negyed százada, most is egy estén láthatjuk majd a három egyfelvonásost. A fenti két esemény azonban csak ré­sze a fesztivál tervezeti Bartók-program­jainak. Művészetének világszerte elis­meri közvetítői mellett fellépnek az if­jabb nemzedék legjelesebb képviselői is, például Kelemen Barnabás vagy Lend­vay József. Igazi fesztiváleseménynek í­gérkezik a magyarországi Bartók-kóru­sok koncertje, valamint az Angelica Leánykar és Helsinki Ifjúsági Vonósze­nekar Bartók-estje. Különleges, törté­nelmi hangulatú előadást várhatunk a Bázeli Kamarazenekartól, attól az együt­testől, amely az 1930-as években két nagy jelentőségű művet is rendelt a ma­gyar zene klasszikusától. A két mű egyi­két (Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára) Christopher Hogwood vezény­letével szólaltatják meg most a Zeneaka­démián. A koncertek melletl kiállítások és táncelőadások idézik meg a tavaszi fesz­tivál ünnepén a 20. század egyik legna­gyobb zsenijét. Kortársunk, Mozart Idén ünnepli a világ Mozart születésének 250. évfordulóját. Ezúttal nem túlzás a világról beszélni: Londontól Torontóig, Moszkvától Sydneyig és természetesen Salzburgtól Bécsig minden zenekar és énekes, minden koncertterem és opera­ház az évforduló lázában tervezi prog­ramját. Ebből a több földrészre kiterjedő ün­neplésből természetesen nem maradhat ki a Budapesti Tavaszi Fesztivál sem, programkínálatának egyik középponti személyisége Wolfgang Amadeus Mozart lesz. Az évforduló remek alkalmat kí­nál arra, hogy hallatlanul gazdag élet­művének ritkábban játszott darabjaival is találkozzunk, például olyan ifjúkori, zseniálisan megkomponált operákkal, mint a Pásztorkirály (a Dán Rádió Ka­marazenekara adja elő Fischer Adám ve­zényletével), a Zaide (Paul Goodwin be­tanításában) vagy a Mithridates, Pontus királya, melyet a Budapesti Kamaraope­ra előadásában láthatunk. Természetesen nem maradhatnak el a klasszikus szín­padi művek sem. Ezúttal nem a megszo­kott módon látjuk viszont Don Giovannit vagy Figarót: Kovalik Balázs a Da Ponte­librettókra készült három Mozart-operát állítja színpadra. A fesztiválról nem hiányoznak Mo­zart zenéjének olyan specialistái sem, mint a salzburgi Mozarteum zenekara, a Cseh Filharmonikus Kamarazenekar (utóbbi Mozart és Prága címmel ad kon­certet) vagy a világhírű English Concert Andrew Manze vezetésével. Különleges élménynek ígérkezik az a koncertsorozat is, melyen Mozart valamennyi vonósné­gyese elhangzik hat, a világ élvonalában jegyzett kvartett előadásában. Az évfordulók általában a szokásos­nál tágabb lehetőséget biztosítanak a kí­sérletezésre a felfedezésre éhes előadók­nak; így lesz idén is. A Nederlands Bla­zers Ensemble Levelek Mozart tói című, friss szemléletű előadása és az Erdődy Kamarazenekar kuriózumokat (elvonul­tató koncertje kivételes izgalmakat ígér. Szinte minden művész műsorára tűz legalább egy Mozart-művet. Brahms vagy Bartók, Bach vagy Beethoven alko­tásai társaságában. A táncosok is Mozart zsenijének adóznak, így a Béjart Ballet Lausanne is. A társulat Béjart koreográ­fiájával mutatja be Ballet for Life című produkcióját, melynek zenéjét a Queen együttes és Mozart muzsikájából állítot­ták össze. Lehet, hogy ha a nagy osztrák a 21. század hajnalán élne, rocksztár lenne? Talán. Nem tudhatjuk. De azt igen, hogy nekünk is kortársunk. Szerelemajtók Seprődi Borbála, Molnár Anna, szegény jó Margitka és Sallári Kis Kata, a ha­lálra táncoltatott lány. Négy nő balladai sorsa. Az eladott, az elcsalt, a megkín­zott és a végkimerülésbe hajszolt nőé. Képzeletbeli vidéken barangolunk, lee­reszkedünk a balladavölgybe, átlépünk a tavaszkapun, megpihenünk a selyem­réten, bolyongunk a cipruserdőben és megmosdunk az álomvízben. Fellegaj-

Next

/
Thumbnails
Contents