Budapest, 2006. (29. évfolyam)

3. szám március - Varsányi Gyula: Újra otthon, a Csalán utcában

BUDAPEST 19 Újra otthon, a Csalán utcában A MAINÁL JÓVAL CSENDESEBB volt a múlt század első évtizedeiben a Pasarét fölötti Gugger-hegy környéke. Nem véletlen, hogy egy belga vállalkozó itt, a Csalán utcában épített szemrevaló villát, amelyet 1932-ben vett bérbe Bartók Béla. Az épület, amely 1981-től emlékházként őrzi a zeneszerző relikviáit, március 25-én, születésnapja országos ünnepén, eredeti formájában helyreállítva, gazdagabb funkcióval nyit újra Budapesten. SZÖVEG: Varsányi Gyula FOTÓ Sebestyén László berendezést. Ezekből a tárgyakból állítottak ki néhányat évtizedekkel a komponista 1945-ben bekövetkezett halála után a Csalán utcában. Szirányi János, a Magyar Rádió voll zenei vezetője (egy időben elnöke) négy éve igazgatja a főváros fenntartásában működő Bartók Béla Emlékházat. Meséli, az intézmény komoly szerepet tölt be a kulturális turizmusban, sok külföldi érdeklődő megfordul benne. Legalább ötven utazási irodával állnak kapcsolatban, japán, angol és német csoportok látogatják a legtöbbször. Gyakran zártkörű szóló- vagy duókoncertet is rendelnek a vendégek — jeles előadók közreműködésével -, amelyért hajlandók méltányos árat fizetni. Elsősorban az ilyen „extrákból" származik az intézmény bevételének jelentős hányada, ez a bevétel nélkülözhetetlen a működtetéshez. Tavaly áprilisban azonban be kellett csukni a kaput, mert megkezdődött a régen várt felújítás. A beruházás finanszírozására, még 1997-ben, nagyvonalú ajánlatot tett Bartók hagyatékának, jogainak magyarországi gondozója, Vásárhelyi Gábor. A fővárossal elhúzódó tárgyalások miatt csak lassan beindult munkálatok költségei mostanra nem csekélyek: legalább százhúszmillió forintnál tartanak. Szirányi sorolja, mit végeztek el ebből: megoldották a vízelvezetést, kicserélték az épületgépészeti berendezéseket, kiállí-Bartókol az általa gyűjtött népzene leírásában és a komponálásban egyaránt igen zavarta a városi zaj. Ezért menekült a Szilágyi Dezső térről a Guggerhegy lábához, miután felesége, Pásztory Ditta kinézte számára az akkori időkben modern stílusba sorolható, háromszintes villát. Várakozása azonban csak részben teljesült. A harmincas években meghonosodott gugger-hegyi motorversenyek alkalmanként megzavarták nyugalmát, nem beszélve a telekmegosztás után elkezdett s a közvetlen szomszédságában zajló építkezésekről. Ennek ellenére olyan jelentős műveket komponált ilt, mint a Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára; a Kontrasztok, a Hegedűverseny, az 5. és a 6. Vonósnégyes — amelyek a világ minden táján ismertté tették a nevét. Csak a már javában dúló háború idején, 1940-ben hagyta el a maga ízlése szerint berendezett otthont, hogy amerikai koncertutat tegyen. Nem gondolt emigrációra, átmeneti távollétet tervezett, amíg a háború - úgy vélte, hamarosan - véget nem ér. A világégés azonban nem látszott lohadni, és kérésére nagyobbik fia, iff. Bartók Béla 1941-ben fölmondta a bérleményt, elköltöztette a