Budapest, 2005. (28. évfolyam)
12. szám december - Irásné Melis Katalin: Királyi udvarhely a Margit-szigeten
BUDAPEST flmSflZ DECEMBER 26 konyhát szintén cserépkályhával fűtött lakóhelyiséggé alakították. Az épület nyugati oldalán fedett folyosó húzódott, amely elvezetett az északi szentélykapuhoz. A kastély nyugati oldalán széles falakkal határolt udvar volt, itt várakoztak a királyi udvarhelyre érkező látogatók. Az 1541-ben török kézre került királyi kastélyból összesen tíz helyiségben végeztünk régészeti kutatásokat. Az utolsó, késő középkori helyiségek az udvarházak és a templom szentélye közötti terület beépítése közben alakultak ki. Ezek egyike volt a keleti díszudvar északnyugati sarkában álló kaputorony. A 15. század végén, a kaputorony felépítése után, a kastélyépületek közötti fedett átjáró a torony emeletére került. A földszinten a torony melletti helyiségek az őrség vagy más szolgák tartózkodási helyei lehettek. A nagyrészt még feltáratlan déli kastélyépület jól felismerhető Enea Vico 1542-ben készített rézmetszetén. A művész azért rajzolta meg a Margitsziget keleti oldalát, mert az első, 1542-es török elleni hadjárat idején a császári sereg katonái bevonultak a királyi kastélyba. A török alól felszabadító 1686-os harcok idején még álltak a kastély falai, és itt rendezték be Lotharingiai Károly seregének a tábori kórházat. A templomban és a templom körül nagy tömegsírokba temették a háború halottait. A királyi kastély 13. századi, l-es számú helyiségében a tömegsír felett katonai, tábori kápolnát létesítettek. A 18. század elején ez a kórház a pesti városi tanács felügyelete alatt még működött, majd a Városház utcai Invalidus-ház felépítése után a Margit-szigeti kórház és a mellette lévő katonai temető feledésbe merült. A 19. század elején a még álló középkori épületeket - a templomot kivéve -József nádor lebontatta. A királyi udvarhelynek és Magyarország legnagyobb középkori apácakolostorának a helyén egy különleges fafajokból álló díszkertet alakítottak ki. A 19. század végén József főherceg felépítette a neogótikus László-kápolnát. (1945-ben szétlőtték.) Minthogy a Habsburg hercegi család 1909-ben az egész szigetet eladta a fővárosnak, a 20. század első felében megkezdődött a középkori premontrei, ferences és domonkos kolostorok feltárása és a középkori falak konzerválása. Az apácakolostor területén 1917-ben folytak első ízben régészeti kutatások, a közismert romkert 1938-ban készült el. Ünnepélyes megnyitása a főváros jelentős kulturális eseménye volt. A 20. század második felében a látogatók nagy része alkalmi sportpályának, játszótérnek használta a romkertet, és a restaurált falakkal együtt a középkori kolostor és zarándokhely emléke is elenyészett. 1995-ben folytatódtak a régészeti kutatások, és megkezdődött a romkert felújítása. Reméljük, hogy rövidesen sor kerül az újonnan feltárt falak restaurálására, és a királyi udvarhelyet a fővárosunkat alapító IV. Béla király emlékhelyévé avathatja az immár késő utókor tisztelete. • A királyi udvarhely feltárt helyiségei a szentélv körül
