Budapest, 2005. (28. évfolyam)
12. szám december - :-( Tükörtopik :-)
9 DECEMBE R gflflg^ B UD APEST :-( Tükörtopik :-) • Négy évvel ezelőtt indult az Index internetes fórumon egy topik Budapest Anno címmel. A nyitó bejegyzés a város miiltját felidéző történetek elmesélésére, a nagyvárosi folklór bemutatásra hívott fel, ám az évek alatt összegyűlt több ezer hozzászólás a téma gazdagságából adódóan többször is elkanyarodott, s ha nem is tudományos igényességű, de, a fővároshoz - leginkább annak közeli és távoli múltjához - kötődő on-line „beszélgetéssé" alakult. A közelmúltban merült fel a téma: a város karácsonyi kirakodóvásárainak hangulata, illetve létjogosultsága a vita tárgya. • Goldman Emma: Nem is tudom, mikor kezdődött ez a nagy kirakodóvásárosdi karácsonykor? Úgy rémlik, mintha régebben kevesebb lett volna. Vörösmarty tér, aztán slussz. Most meg mintha minden sarkon árulnának valamit, ráadásul markánsan ugyanazt. Vélelmezek egy nagy kirakodó maffiát, amely olyan, mint a kínai piacok forrása, csak itt nem a csíkos térdzokni, hanem a csöngettyűs söröskrigli kerül mindenütt ugyanannyiba. :-) A terézvárosi kirakodások mostanában a Teréz-templom mögött szoktak lenni, és legnagyobb attrakciójuk a lángos. (Múltkor egy asszony megkérdezte tőlem a Klauzál téren, hogy hol lehet itt lángost kapni, és némi töprengés után be kellett valljam, hogy sehol. Gyerekkoromban, emlékszem, az Elevátor hűlt helyén létesült parkban délutánonként egy triciklis pasas még egy nagy ládából árulta a langyos káposztás lángost. Talán a Boráros téri HÉV-megálló környékéről jöhetett. Ma meg...) Lakos: Én diákkoromban dolgoztam egy ilyen standon árusként, nyáron is meg télen is. (Azóta tudok egyujjas vastag bundakesztyűben simán rágyújtani gyufával:) Ez alapján mondanám, hogy megvesznek a népek minden kacatot:) Én olyan kis fajátékokat árultam, amelyeket több színes darabból lehet összerakni, vitték, mint a cukrot, egy-öt ezer forint között mozgott az áruk. Azért tudni kell, hogy a vevők legalább fele turista. Goldman Emma: Ez pszichózis. Mint a 13 és 3/4 éves Adrian Mole naplójában, amikor december 24-én délután négykor Adrian azon kapja magát, hogy a tömeg besodorja egy áruházba, és miközben mélyen megveti a fogyasztói vircsaftot, kis híján megvesz egy nagyon ronda nyakláncot. Szerintem ha az ember turista, pláne karácsony előtt, ha nem vesz valamit az utcán, hát úgy érzi, kimaradt valamiből. Lakos: Nemcsak karácsonykor, bármikor, nyáron is. De karácsonykor is több volt a külföldi vevő, mint a bennszülött. A magyarok nagy része a kínai piacon vásárol:) Boszorka: Csak tudnám, ki adja ki az engedélyeket. Én már évek óta be se teszem a lábam a városba decemberben, mert megőrjít, hogy a „hagyományos" Vörösmarty téren kívül is mindenütt, a Tiirr István utcában, a Kristóf téren a Duna-korzón, a Deák Ferenc utcában, meg ahol csak van egy pici hely, tele van minden bóvlival. Mintha nem lenne elég üzlet a városban meg plaza. Incitatus: Azért a Vörösmarty téren nem csak bóvlit árulnak, sőt. Boszorka: Tudod, mit „élveztem" a legjobban? Mikor a Duna-korzón a báránybőrök között matrjoska-babákat árultak. Ugye ez mind echte magyar népművészet.:-((( Goldman Emma: O, és volt a politikai matrjoska. A Gorbacsovban Brezsnyev,
