Budapest, 2005. (28. évfolyam)

11. szám november - Csordás Lajos: Úgy volt kerek a világ

17 N O V E M B £ R 2005/11

BUDAPEST Ugy volt kerek a világ CSORDÁS LAJOS Odafigyel-e, akinek kell, hogy ne pusztuljon el Kovács Margit alkotása? Az egykori Úttörő Áruház aranyhalas medencéje nem tartozott Kovács Margit főművei közé. Nem is került he a keramikus egyetlen albumába sem. Megmaradt viszont néhány generáció emlékezetében, mindazokéban, amelyek az ötvenes és a nyolcvanas évek között élték gyerekkorukat. Akit a szülei akár egyszer is elvittek az Úttörőbe - mondjuk, pionírsípot venni színes, fonott zsinórral az nem felejtheti, hogy az aranyhalas medence mindjárt ott volt az ajtón túl, s először is azt kellett megnézni: megvannak-e még az aranyhalak? És a halacskák persze ott úszkáltak a kerámia földrészek között. A világ nekünk úgy volt kerek, ahogyan az a medence, hisz az, ugye, maga is a Földet ábrázolta. Igaz, csak a szebbik felét, azt, amelyre a vörös csillag ragyogtatta fényét. Amerika akkor éppen, az ötvenes évek elején, a világ árnyékos oldalának számított. Nem is tűnnek fel az Újvilág kontúrjai azon az ide épített képen. Születésének körülményeiről nem maradtak fenn iratok, vagy legalábbis nem ott, ahol lenniük kellene. A Képző- és Iparművészeti Lektorátusnál, amely 1963-tól a belső terekbe kerülő díszítőalkotásokat zsűriztette, felügyelte, csak az 1990-es évek elejétől találhatóak meg a medencére vonatkozó dokumentumok. Például egy feljegyzés 1991-ből, amikor egy lufiárus a medencére építette a standját, és fadobogóval letakarta. Akkor már meg lehetett tenni az ilyesmit büntetlenül, az áruházat sem Úttörőnek, hanem Ifjúságinak hívták már. A dobogót azonban mégiscsak elbonttatták, s a derék léggömböst odébb költöztették. Ezek után készült el a hivatalos szakvélemény, melyben pontos leírást kapunk „gyerekkorunk világának" méreteiről, anyagairól. Átmérője tehát három méter, mélysége huszonhat centiméter (elég sekély), kávája fehér márvány, belső oldala és alja festett metlachi. A medence közepén elhelyezett kompozíció cementbe ágyazott terrakotta. Relief. A mű témája, mint tudjuk, „világtérkép részlet", a stilizált földrészeken alacsony plasztikájú kerámiafigurákkal. Akkor, 1992-ben már hiányzott az Európa felirat és Afrikáról is egy nagyobb alak. A szakértők szerint „...az 1950-es évek elején elhelyezett szökőkút a modern magyar kerámia klasszikus és kortörténeti szemponthói pótolhatatlan értéke. A főváros közepén a nagy forgalmú Úttörő Áruházban évtizedeken át hatott esztétikai megjelenésével a felnövekvő gyermekgenerációkra" Kiderül továbbá, hogy „a kerámia műegyüttes eszmei értékét 2,5 millió forintban állapítják meg". A szakértők P. Brestyánszky Ilona művészettörténész és Majoros János voltak. Már akkor, 1992-ben számoltak a lehetőséggel, hogy az épületet lebontják, s éppen emiatt merült fel a díszépítmény megmentésének igénye, amiről - mint a szakvélemény leszögezte - a volt áruház tulajdonosainak erkölcsi kötelessége gondoskodni. Az áruház 2001-ben bezárt, de máig sem bontották le. Tavaly ősszel a Centrum csoport itt rendezte házfoglaló akcióját, s bárki bemehetett az évek óta üresen álló épületbe. S láthattuk ismét a medencét. Nagyjából olyan állapotban, mint 1992-ben a szakértők. Az akció csak néhány napig tartott, a bejáratra visszakerült a lakat. De az ingatlan időközben gazdát cserélt, egy német cég vette meg, amely valóban le akarja bontatni, szállodát építene a helyére. A kút sem maradhat meg. A tulajdonos szándékairól ugyan nem tudunk, de, mint a lektorátus fentebb idézett irata rögzíti, az épület gazdájának kell róla gondoskodni. Felajánlhatja például a szentendrei vagy a győri Kovács Margit-múzeumnak. Esetleg elárvereztetheti, mint azzal a másik Kovács Margit-kúttal is tették, amely a Felvinczi úti óvodában állt negyven éven át, s nemrég tizenkét millióért kínálták Nagyházi aukcióján. •