Budapest, 2005. (28. évfolyam)

11. szám november - Tóth Vilmos: Árkád, pompa: a város öröksége

BUDAPEST gflflSfl] NOVEMBER 8 Az Eisele-család síremléke (Ligeti Miklós) ízléses munka, és találhatunk köztük néhány igazi remekművet. A jobb ol­dali árkádsor főúttal ellentétes, osz­lopok nélküli oldalán áll szecessziós temetői művészetünk valóságos jel­képe: Tóth László 1907-ben felavatott családi sírboltja. Építészeti részét Fritz Oszkár tervezte, a szobrok Bet­len Gyula alkotásai. Az összhatástól a részletekig magas színvonalat képvi­selő mű egykor jelentős szakmai és közönségsikert aratott. A kevéssé is­mert kőbányai kereskedőcsalád sír­emléke jól példázza, hogy temetői művészetünk kimagasló alkotásai sok­szor nem prominens személyek, ha­nem tehetős famíliák nyugvóhelyét díszítik. A jobb oldali árkádsoron kapott he­lyet 1913-ban a gép- és kazángyáros Eisele, illetve 1915-ben a könyvkiadó Kilián család síremléke, melyek szob­rászati részét Ligeti Miklós készítette. Mindkét sír a földi élet és a túlvilág határának ősi jelképét, a kapumotí­vumot idézi fel. Ligeti további mű­vei közül az árkádsoron található a jeles gazdaságpolitikus és volt keres­kedelmi miniszter, Hegedűs Sándor portrészobra; ugyanitt nyugszik fia, az íróként és politikusként egyaránt ismert Hegedűs Lóránt. Ligeti min­tázta a báró Korányi család 1929-ben felavatott sírszobrát is, amely nem­csak a két kimagasló jelentőségű or­vosprofesszor, apa és fia, Korányi Fri­gyes és Sándor nyughelyét jelzi, ha­nem ifjabb Korányi Frigyes volt pénz­ügyminiszterét, valamint Bónis Sámu­elét is, aki az idősebb Frigyes apósa volt, s nevét elsősorban 1848-49-es szerepével örökítette meg. Gách István Lipót műve, a Gundel család 1910-ben felavatott sírszobra eredetileg Göröncsér-Gundel János fes­tőművész emlékének megörökítésé­re született. Később temették ide bátyját, az első világháborúban el­esett Gundel Antalt, majd a két fiút gyászoló apát, Gundel János vendég­lőst. Évtizedekkel később itt kapott nyugvóhelyet a harmadik fivér, Gun­del Károly, majd az ő fia, Gundel Fe­renc is. Néhány hellyel odébb található Bayer Arnold gyógyszerész és Bayer-Krucsay Dezső' gyógyszerész, gyárala­pító síremléke Zala György világias és frivol aktszobrával. A sír építészeti ré­szét Hikisch Rezső tervezte, akárcsak a közelben Forster Géza gazdaságpo­litikus különleges formájú síremlé­két. Hikisch és Damkó József közös munkája a Ruster, valamint a kőfaragó Seenger család sírboltja. A Keinz csalá­dét szintén Damkó jegyzi, de itt az építészeti rész tervezője Gerster Kál­mán volt. Több művel képviselteti magát Bor)' Jenő, közülük kiemelhető a filantrópként ismert Gellért Szabó család síremléke, melynek felirata is a jótékonykodás üdvös voltát hirdeti. Füredi Richárd műve, a Paulheim­síremlék, illetve Róna József Loser-sú­emléke egyaránt a halált megszemé­lyesítő leples rémalakot ábrázolja. Az előbbi visszafogottabb, szépen meg­formált, ma is hatásos alkotás, utóbbi jóval teátrálisabb: a pallost tartó fő­alak egy halott ifjú testén tapos. Than Károly kémiaprofesszor sír­szobra Istók János alkotása, Gotterma­yer Nándor könyvkötőé ifjabb Mátrai Lajos és Ohmann Béla műve, Hőgyes Endre orvosprofesszorét pedig Kopits János jegyzi. Az árkádsoron áll a ha­zai funerális szobrászat egyik legna­gyobb mestere, Donát/l Gyula utolsó munkája, a Végess család sírszobra is. A művészi emlékek közül kiemelhet-

Next

/
Thumbnails
Contents