Budapest, 2005. (28. évfolyam)

1. szám január - Mikes Éva: Diótörő - avagy éljen mégis az Egérkirály

BUDAPEST ZflfljJ I

A N II Á R 30 Diótörő - avagy éljen mégis az Egérkirály MIKES ÉVA A Diótörő az a táncjáték, amely felnőttnek-gyereknek kedvence, de aki nem tudja beverekedni magát a színházba, operába Szenteste környékén, az legalább egy évre lemondhat róla, mert karácsonyéji témája miatt év közben nem játsszák. Most nem ez a helyzet: a Nemzeti Táncszínház a decemberi bemutató után repertoárján tartja az új előadást. Földi Béla koreográfussal beszélgettünk a formabontó produkcióról. EH - Kérdezhetném álnaivul, hogy a klaszszikus Diótörőt mutatták-e be, de nem teszem, hiszen Földi Béla a koreográfus, és Duke Ellington az eredeti mű feldolgozója. De változatlanul a gyermekeknek készült. Mi újat ígér mégis az előadásf - Hoffmann híres meséje, mellesleg az eredeti elég gyengécske, alig ismert, a balettfeldolgozáson viszont a gyerekekkel mindig ott vannak a szülők is, így mindenkinek szól. És örökké új, örökké régi a karácsony és a szeretet, amiről szól. Amiben új, az a helyszín, hisz a Nemzeti Táncszínház más lehetőségeket hordoz, mint egy nagyszínház, és új a társulat, a Budapest Táncszínház, amely ugyancsak kis apparátussal dolgozik: tizenegyen táncolják a darabot. Az egész hangulatot megpróbáljuk „kortársibbá" tenni, egy kicsit maibbá. - Ennek egyik eleme a zene. Miért gondolt a Duke Ellington-feldolgozásra? - Az eredeti partitúrát ő írta big bandre, azaz nagy dzsesszzenekarra. Ezt akartam felhasználni. Ámde ahogy elkezdtünk vele dolgozni, mindinkább rájöttem, hogy ezt a gyerekek nem fogják bírni, sőt a nem egészen vájt fülű dzsesszértő felnőtteken kívül mások sem. Túl tömény volt a rézfúvóshangzás. így megpróbálom ötvözni a kettőt: a klasszikus Csajkovszkijt meg ezt a feldolgozást. Mivel ugyanaz szól, csak más hangszerelésben, ez nem okoz gondot. Ugyanakkor teljesen más hangzást eredményez a kettő. Minden egyes jelenet lelkének, hangulatának, dramaturgiájának megfelelően igyekszem mixelni ezeket a stílusokat, elemeket. Nem könnyű. - Hogy követi ezt a koreográfia? - Kisebb változtatásokat terveztem. Az Egérkirályt nem öljük meg, hadd éljen szegény, mások a játékok és az ajándékok, mindenből kevés van. Nincsenek gyerekszereplők, a felnőttek játsszák el a rosszcsontokat, vadul rolleroznak a színpadon. Igyekszünk a mai gyerekekhez közel hozni a részleteket: van Hópelyhek tánca, csak nem hópelyhekkel, hanem hógolyóval. Van Rózsakeringő is, hiszen ha nem használjuk azokat az elemeket, amelyek a Diótörőben vannak, minek