Budapest, 2005. (28. évfolyam)

7. szám július - Vendégoldal - Csordás Lajos: Kunhegyesen újra forog a szélmalom

15 J Ú L 1 U S B n D A l> K 8 T Kunhegyesen újra forog a szélmalom A Nagyalföld értékes színfoltjai voltak valamikor a 19. században a szélmalmok. Mára már alig maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki őket jobb teljesítményükkel, majd - egy 1962-es rendeletnek megfelelően, mely a kisipar megszüntetését célozta - valamennyi szélmalmunk leállt. A Magyarországon fellelhető szélmalmok jóformán kivétel nélkül holland típusúak, ami azt jelenti, hogy egy fordítószerkezet segítségével a tetőzetet és a szélvitorlákat lehet körbeforgatni a széliránynak megfelelően. Alföldünkön már csak húsz, műemléki védelem alatt álló szélmalom található, nagy részük felújításra szorul, szerkezetük pusztul, vitorláik hiányoznak. A malmok megmentésével foglalkozó szervezetek tényleges munkát nem végeznek, így a feladat megoldása általában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalra hárul. A három évvel ezelőtt megkezdett malomfelújítási program első eredménye a Komlóssy-íé\c, 1859-ben készült, ötszintes kunhegyesi szélmalom helyreállítása. Ez a nagyméretű szélmalmok közé tartozik. A felújítás költségeit teljes egészében a hivatal biztosította. Felújították a vályogszerkezetű, téglaköpeny falas malomtörzset. Visszaállították az elpusztult fordítószerkezetet, és - ami talán a legnehezebb, és a legtöbb gondoskodást igényli - a vitorlákat is. A malom elvileg üzemképes, ünnepélyes átadása június elején volt, azóta várja látogatóit. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jelenleg még két másik szélmalom felújítását menedzseli: Békés megyében az örménykúti, Csongrád megyében a Hódmezővásárhely erzsébeti határrészén levő tanyai szélmalomét. (Cs. L.)