Budapest, 2005. (28. évfolyam)
6. szám június - Volt képünk hozzá!
37 JÚNIUS 2 005 /6 H U D A I' H S '1' Volt képünk hozzá! polát és a belsőt is, a mostani jellegtelen, csúnya ablakokat is ki kellene végre dobni, és az épülethez illő régi ablakokat kéretik visszaállítani!! A Szent György tér régi épületeit viszsza kellene építeni, és nem pedig modern borzadalmat építeni a Honvéd Főparancsnokság épülete fölé! miro132: A városnak és lehet hogy az országnak is jól jönne egy jó jelkép. Tudom, hogy ezt már többször megpályáztatták de ez a mostani „szív a szívben" is egy japán diáktól jött. Mit szólnátok, mondjuk, János vitézhez, aki mint egy rajzfigura különböző, esetleg humoros pózokban szerepelne az országot és a várost népszerűsítő kiadványokon? kutyapest: Javaslatom jelképnek: Magyarország körvonala és benne egy jó nagy kutyasz@r! Erről az egész világon azonosítani tudják Budapestet, mert sehol máshol a világon nincs annyi kutya egy főre számolva, mint ebben a kutyások uralta városban és országban! a budai oldalról, és azt az utat nem kéne gyalog feleslegesen megtenni, illetve az élvezhetetlen buszjáratokon sem. Szerintem ez nagyon tetszene nekünk is és a turistáknak is. Amúgy egyetértek én azzal is, hogy fel kellene újítani az épületeket, a házakat, tereket. miro132: Jó ötletnek tartom a királyi palota újjáépítését. Vissza a régi ku-A képeslapon az „Alpesi falu" névre keresztelt, elsősorban vendéglátással foglalkozó angolparki intézmény vélhetően teljes személyzete látható. Étterem volt és mulató. Az intézményt befogadó épület (házszáma akkor Hermina út 71.) a Kacsóh Pongrác úti felüljáró és a Vidám Park főbejárata között nagyjából félúton várta a vendégeket, az 1920-as évek elejétől kezdve egészen az 1940-es évek elejéig (az 1943. évi budapesti telefonkönyvben még megtalálható a címe és a hívószáma). Favázas épület volt, Suppinger Ferenc tervei alapján építették a német - pontosabban bajor - sörcsarnokok mintájára. Festett kazettás famennyezete a református templomok világát, a székely népi építészet emlékeit is emlékezetünkbe idézi: jellegzetes épülete volt a régi városnak. Maga a ház is „alpesi szabású" egyébként, meredek tetős, faragott faoromzatú hatalmas csarnok, ahová egyszerre nyolcszáz vendég is befér. Hosszú asztalok mellett ültek a sörözők és sörkorcsolyafogyasztók, akik esténként lokál műsort is élvezhettek a nyári mulatóhelyen. Dirndlibe öltözött leányok, asszonyok szolgálták ki őket (ahogy a képeslaphoz is kiöltöztek). A Ligetnek ez a közkedvelt, viszonylag olcsó nyári mulatóhelye Budapest ostroma idején, 1944 telén leégett. Lett Miklós
