Budapest, 2005. (28. évfolyam)
6. szám június - Polgár Judit: Gyár állott, most kőhalom
5 június MflS /6 B l] D A ''s T lepítése nem eléggé körültekintő, jelentős környezeti problémák keletkeznek (például a növekvő gépjárműforgalom okozta zaj- és légszennyezés), és emiatt az ingatlanok veszítenek értékükből. Összességében a felsorolt bevásárlóközpontok megépülésének meghatározó jelentősége volt a barnaövezet funkcióváltásában, komoly szerkezet-átalakító folyamatokat indítottak el. Az övezet eredeti funkciójához jobban kötődik, az úgynevezett tudományos parkok megjelenése a barnaövezet kitüntetett pontjain. A 21. századi ipartelepítés fő kritériumai gyökeresen eltérnek a klasszikus ipartelepítés szempontrendszerétől: a tudásipari parkok világszerte tudásra, oktatásra, kutatás-fejlesztésre és magasan kvalifikált munkaerőre alapozva jönnek létre. Budapesten elsőként a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti (volt Expo) területen kezdett kiépülni állami támogatással az ELTE és a Budapesti Műszaki Egyetem szomszédságában és közreműködésével megálmodott Infopark (Informatikai és Technológiai Innovációs Park). Attól északra, szintén a Duna jobb partján, az Óbudai Gázgyár mellett, tisztán magánkezdeményezésből valósult meg a Graphisoft Park, amely egyetemi háttér nélkül, inkább szoftvertechnológiai parkként definiálható. (Érdemes megfigyelni, hogy az ipari csúcstechnológiai megújulás városon belüli tengelyévé ismét a Duna válik, immár egészen más típusú helyzeti előnyök, telepítési szempontok miatt. A tudásiparban döntő szerepet játszó emberi erőforrás maximálisan humanizált és magas presztízsű környezetet igényel.) csolatok biztosítását ellehetetlenítő magántulajdonok kialakulása. Könynyen elképzelhető, hogy ha egy-egy nagy kiterjedésű gyárterület és üzemi épület számos új tulajdonos között oszlik meg, akkor milyen nehéz (kilátástalan) feladat közös nevezőre hozni az érdekeket és a szándékokat egy reménybeli fejlesztés céljából. A barnaövezetet sújtó nehézségek ellenére akadnak példák funkcióváltást eredményező, sikeresen megvalósított beruházásokra is. Elsőként a bevásárlóközpontok építtetőinek esett a választásuk egyes, fő közlekedési csomópontok közelében fekvő, alacsony értékű, rehabilitációra szoruló területekre: Duna Plaza, Pólus Center, West End City Center, Árkád üzletház, MOM Park, Mammut I-II. A bevásárlóközpontok világszerte sok esetben a nagyvárosok barnaövezeteiben épültek fel. A jól megválasztott pontok kedvező feltételeket kínálnak (olcsó telek, jó megközelíthetőség) a kereskedelmi központok kialakítására. A bevásárlóközpontok hatnak az ingatlanárak alakulására, a kedvező adottságú területeken egy csapásra az ingatlanárak gyors növekedését váltják ki. Ugyanakkor az is igaz, hogy ott, ahol a kereskedelmi központ tej V L X \ i \ BÉÉÉÉÉ; \ X V A \ i\ Egészen más típusú, kevésbé piaci szemléletű funkcióváltó forma a barnaövezeten belül elhelyezkedő ipari épületek kulturális célú hasznosítása. „Építészet-technikai racionalitás és többszintű, szimbolikus értékteremtési lehetőség találkozása magyarázza azt a jelenséget, ami mára egyfajta divattá, minden városban szinte 'kötelezően' megjelenő városépítészeti megoldássá alakult: az ipari épületek kulturális célú átalakítását:" (Keresztély Krisztina) Nyugat-Európához képest kissé megkésve, de Budapesten is megjelent ez a tendencia. Esztétikai értéket, egyedi megjelenést, különlegességet sugall az épület ipari jellege, amelyet a már megvalósult kiemelkedően sikeres példák esetében világítástechnikával (I. MEO, Újpest) vagy új elemek hozzáépítésével (1. Millenáris Park, II. kerület) sikerült gazdagítani. Felsorolásszerűen megemlítek még további működő példákat, hogy az olvasó is ráérezzen, milyen jól befogadta a város ezt a megoldást: Petőfi Csarnok (Városliget), Fonó (XI. kerület), Trafó (IX. kerület), A. P. A.! (VIII. kerület). Még csak tervek, elképzelések formálódnak a Közraktárakból (IX. kerületi Duna-part) kialakítandó kulturális-ifjúsági városnegyedről, valamint „Új vár, fényes vár" - Dorottya Udvar
