Budapest, 2005. (28. évfolyam)

5. szám május - Horváth Júlia Borbála: A Népliget Barátai

BUDAI' K S T gflfl^g KIÁIIIS 6 Az önkormányzat ellenezte a névtáblák kihelyezését, de amikor valamelyik eseményre kijönnek, ők is eszerint jelölik meg a helyszínt. A költségeket részben önerőből álltuk. Hogy kik? Hát mi, a Népliget Barátai. Ja, és lett egy Ifjúság sétány is, ahol 1989-ben lerombolták a KISZ-emlékművet. Hát igen, akkoriban még a munkát jelölték meg életcélként. Nálunk főleg betanított munkások dolgoznak, bár ez nem létező kategória, egy év alatt elérhető. A szakmunkát ketten irányítjuk. Reggel hétkor megbeszéljük az üzemvezetővel a napi feladatokat, aztán kiadjuk a szerszámot és az üzemanyagot. Utána megyek ásni, telepíteni. Délben visszajövünk. Sajnos nem lehet üzemi konyhát vinni, mert nincs átadóablak. Nem mondhatom meg, hányan dolgoznak itt, mert az munkajogilag szabálytalan. Hogy érzékeltessük az univerzum méreteit, tízmilliárdos kicsinyítésű „Sétáló Naprendszer"-t alakítottunk ki. A bolygókat bejárható, méretarányos távolságra ábrázoltuk egymástól a talajon. A Merkúrt, a Naphoz legközelebb eső bolygót hat méterre helyeztük, átmérője 48 milliméter, a Vénuszt, amely alig kisebb a Földnél, tizenegy, a Marsot huszonhárom méterre. Az ismert égitestekkel nincs vége a Naprendszernek, az üstökösök, kisbolygók övezete kilenc és fél billió kilométerre, egy fényévnyire van tőlünk. (A dinoszauruszok kipusztulását is kisbolygó ütközése okozta.) Kőlapokra vésettük az adatokat. Naponta le kell söpörni, a lombhullatókkal sok a munka. Ez a legidősebb fa a parkban, egylevelű akác. A Domokos József és Gombócz Endre sétány találkozásánál helyeztük el azt a háromszögelési pontot jelző eszközt, amit a Kőbányai úton találtam néhány éve. Teljes magassága 170 centiméter, súlya négy mázsa. Nyolcszögletű lapjára helyezték annak idején a műszert. Vannak új tárgyak is. Terveztem egy acélhálóval megerősített műkőbetonból készült „mindenes"-t. 'Főbb célra használható, rongálásnak ellenálló közterületi darab, nagysága folytán elvihetetlen. Lehetne belőle növénytartó, útelzáró, tájékoztatótábla-tartó, ülőhely, támfal vagy akár kerékvető. Igen kellemetlen a buszpályaudvarhoz tartozó autóforgalom, a buszok a kiépített mélygarázs helyett nappal a Népligetben pöfékelnek. Sajnos a közmodor javítására nem tudtam semmit kitalálni. Szerintem újításra kevesen képesek. Az építészet, az irodalom szinte csúcspontjára ért. Hiányoznak a magasztos mondanivalók. Móricz azzal, hogy megírta a Rokonokat, többet mondott, mint együttvéve a többiek. A festészetben a képmagyarázás sokszor jobban sikerül, mint maga a mű. Már nem járok kiállításra. Nem tetszik a közönség. Az a dombos rész ott egyedülálló a síkföldi Pesten. Van egy másik hasonló szakasz errefelé, a Királydomb. Harminc méter átmérőjű, hetven centiméter magas. írtam az önkormányzatnak, nézzenek utána, vajon nem annak a koronázási dombnak az anyagát hordták-e ide, ami az Eskü téren volt. Válasz nem jött, ezért most a történészekhez fordulok: tudnak-e valami összefüggést? Már az is adat lenne, ha megmondanák, hogy nem. Általában nyolc óra tájban érek haza. Gyorsan másnap lesz. „Halvány ködbe burkolódzik a táj, a messzeségben kigyúlnak a házak sárgán pislákoló ablakai, s mint apró kis lámpások hívják a sétálót haza, illatos, meleg vacsorára." - Merthogy Pesti László lírát is ír nyolcadik kerületi, (második) otthonában. Mindig örök múzsájához: a Népligethez. • Április 13-án megszületett a rendelet, amely a Népliget egy részét - az Üllői út, a Könyves Kálmán körút, a Kőbányai út és a vasút között (kivétel a Ganz területe) - védetté nyilvánítja. Ezzel határt szabtak a közeli lakópark tervezett továbbépítésének is. A NKÖM nem ígérhet sem többet, sem kevesebbet ezután sem, a védelmet az eddigiekhez hasonlóan a Liget fenntartójára bízza. A hivatal műemléklistáján 1065 budapesti védett objektum szerepel. A Népliget mellett legújabban az Aladár utcai sporttelep, a Czakó utcai késő barokk lakóház - az utolsó régi tabáni lakóépület -, Mauthner Ödön magkereskedő háza a Rottenbiller utcában, a Hermina úti Róheim-villa, és a Kertészeti Egyetem Villányi és Ménesi úti campusa nyert menedéket a felejtéssel szemben. Egy definíció szerint a kultúra az embernek olyan értékalkotó tevékenysége, amellyel anyagi és élő környezetét s benne önmagát mind nagyobb értékre emeli. A környezet hatásai beépülnek az emberek belső világába, és meghatározzák az életérzést. A harmóniához vezető út a természet tanulmányozása: rendszerint átlépi a szakterületek határait. A természet nem csak szép, de titkokkal teljes. Az ásó meg a kapa mellé került gép is