Budapest, 2005. (28. évfolyam)
4. szám április - Bogárdi Mihály: Reprezentatív épületek: művészi érmeken
29 Reprezentatív épületek: művészi érmeken Szöveg: BOGÁRDI MIHÁLY Foto: BOKOR ZSUZSA Tartotta már a markában a Királyi Palotát? Vagy az Operaházat? Persze miniatürizált, plasztikus ábrázolásban. Az érmeken, plaketteken a kis méret ellenére is pontosak a részletek, bár ezeket az apró műalkotásokat általában nem építészmérnökök készítik. A várost sokan megörökítették festményeken, rajzokon, fényképeken. Érmeken, plaketteken is - ezeket kevesebben ismerjük. Pedig számos művész gazdagította szép alkotásokkal a budapesti épületeket ábrázoló érem- és plakettállományt. Érem, plakett sokféle célból készül, rendszerint megrendelésre. Lehet az ok valamely nevezetes esemény vagy az ahhoz kapcsolódó megemlékezés. Kiváló embereket tisztelnek meg így kitüntetésük, jubileumuk alkalmából, érmet veretnek haláluk vagy ennek évfordulója okán. Érmeket nagy számban adnak sportgyőzelmek, tudományos vagy más fontos eredmények jutalmazására, évfordulók megörökítésére. A (helytelen) mondás szerint minden éremnek két oldala van. Először is: az érem két „oldalát" előlapnak, illetve hátlapnak nevezik. Az előlapra kerül a mondanivaló, domborműben, vésetben, szavakban kifejezve. A hátlapra az előlappal kapcsolatos egyéb ábrázolások (virág, mitológiai figura, épület). Másodszor: sok éremnek csak az egyik lapját munkálják meg, és azon ábrázolnak mindent, a hátlap üres marad. (A jutalomérmek hátlapján néha díszes keret fog közbe üres területet: ide vésik be a jutalmazott, kitüntetett, nyertes személy nevét. Az ilyenekből egész sorozatot készítenek, szemben azokkal, amelyek kifejezetten egy nevezetes személynek, intézménynek szólnak.) És most nézzünk meg néhány, budapesti épületeket ábrázoló érmet, plakettet - korlátozott lehetőségeim miatt fotón ezúttal mindössze négyet (szövegben valamivel többet). Az Iparművészeti Múzeum Állami Nagy Aranyérme Szárnovszky Ferenc (1863-1903) műve (1896). A mintázás különleges finomságával tűnik ki, alkotója francia tanulmányútja után készítette a mesterdarabot. Az épületet, amelynek egyik szárnyát nagyrészt takarja a koronás címer, a felirat keretezi. Az alsó negyedben a sima felszínű téglalapra bizonyára a jutalmazott, kitüntetett személy nevét vésték be. A „Hauszmann Alajos tiszteletére" feliratú érme magának a neves építésznek készült (1905). Osztott hátlapjának felső részét Hauszmann Alajos (1847-1926) fő műve, az 1890-es évektől átépített Királyi Palota látképe tölti ki, alulról-oldalról, mintegy felmagasztalva azt. A felület alsó felén jellegzetes, szecessziós dekorációt és az építészt üdvözlő feliratot látunk. Az érem alkotója Stróbl Alajos (1856-1926) szobrászművész ésAlaróti Rintel Géza (1875-1941) szobrászépítész-festő. Az Alpár Ignác és Kornfeld Zsigmond tiszteletére készített, hátlapján a Tőzsdepalotát ábrázoló plakettet Teles Ede (1872-1948) szobrász készítette. A hátlap felirata: „A Budapesti Áru- és értéktőzsde Építésének Emlékére 1907". Az épület minden apró részletét ábrázoló, finom munka. A Tőzs-Teles Ede tervezte érem a Budapesti Áru- és Értéktőzsde építésének emlékére ÁPRILIS 2 QQ 5/4 BUDAI' E S T A Karácsonyi-palota érme Budapest 1908. október 2. datálással depalota évtizedek óta az MTV székháza. Nemrégiben restaurálták, kívülről olyan, akárha most készült volna a plakett. Az 1853-ban épült, de sajnos már az 1930-as évek végén lebontott Karátsonyi-palotát megörökítő érem Szirmai Antal (1871-1938) alkotása. Az előlap felirata: „XII. Alfonz és Viktória Eugénia látogatására". A hátlap felirata: „Karátsonyi Palota. Budapest. Október 2. 1908." - nyilván a fejedelmi pár látogatásának a dátuma. Az ábrázolt épület valamikor szinte magányosan állott a Krisztina körúton, a Vérmező sarkánál. (A romantikus stílusú, más, budapesti épülethez nem hasonlító palotában gazdag képtár is volt.) A család nem volt képes fenntartani, eladta, majd a német vevő lebontatta. Helyén most a Matáv székháza áll. Egy érdekes, kis, ovális érem az egyetemközi távevezős verseny alkalmából készült (1925). Kezdeményezője a műegyetemi klub volt, ezért ábrázolja az egyetem épületét. Az előtérben, az épülethez viszonyítva nagy méretben, egy nyolcpárevezős versenyhajót látunk. Az érem alkotója Berán Lajos (1882-1943), egyike a főként érmeket, plaketteket készítő szobrászainknak. O tervezte a pengő pénzérméket is. Műterme az Ybl-féle Várbazárban volt. A „Vértessy Sándor 10 évi államtitkársága emlékére" feliratú érem is Berán Lajos alkotása (1927). A hátlap a Szentháromság téren ma is álló
