Budapest, 2005. (28. évfolyam)
4. szám április - Vargha Mihály: Méltósággal előadott párbeszéd a lakósilókkal
27 Á I' R I L I S H 11 I) A I' R S T első emelet magasságáig a sík téglaburkolat körbefut. Emiatt mutatkozik zártnak a tömb, és csak belül végigjárva érzékelhető a struktúra célszerű logikája. A felszakítások miatt például a tantermek többsége is kétoldali szabad megvilágítást kap, anélkül, hogy az ablakok a külső oldalak felé nyílnának. Ez az effektus már az előcsarnokban érzékelhető: a főhomlokzat üvegfalával párhuzamos hátsó üvegfal az első belső udvarsávra nyílik. A teljes tömeg úgy is leírható, hogy négy épülettömböt építettek egymás mellé, melyeket eltolt, keskeny udvarsávok választanak el egymástól, persze a szükséges összekapcsoló elemekkel. A két első sáv négyemeletes, a két további pedig - a lejtős tető miatt - már csak három. A ház arca A főhomlokzat, mint már kiderült, más, mint a másik három. A téglahomlokzat közepén nagy, többszintes kivágás mutatkozik, egyrészt a bejárattal, másrészt a földszinti aula üvegfalával, az emeleten további ablakokkal egy tárgyaló és a könyvtár felé. A nagy középső nyílás mellett jobbra még egyetlen magas ablak, egy fontos tér, a kápolna bevilágítására, a legfelső szinten pedig a homlokzat teljes szélességben hátralép, hogy hangulatos tetőkertnek adjon teret. A földszinten az előcsarnok-aula együttes mellett három előadó létesült (220, 130 és 70 fős, ez utóbbi videokonferenciákra is alkalmas), az emeleteken laboratóriumokat és tanári munkaszobákat, kutatóboxokat helyeztek el. A második emeleten található még a könyvtár és a kápolna. Az építkezés még nem fejeződött be teljesen. A szerkezetkész hátsó traktusokban további munkaszobák és laboratóriumok mellett étterem-kávéház, tornaszoba és szakmai könyvtár is létesül majd. Az épületet az információs technológiai jellegnek megfelelően a mai legkorszerűbb, nagy kapacitású belső elektromos hálózattal szerelték fel. Mindehhez mintegy negyvenezer méter (!) gyengeáramú vezetéket szereltek be, amelynek jelentős része a fényvezető üvegszálas technológiát képviseli. A kábelcsatornákat úgy méretezték, hogy az induláskor csak hatvanszázalékos a kihasználtságuk, így fogadóképesek a további fejlesztésekre is. A Práter utcai új egyetemi épület első üteme mintegy 6500 négyzetméteres, amiből kétezer négyzetméter föld alatti parkoló, a második ütemben a funkcionális rész is további háromezer négyzetméterrel bővül. Hol is járunk? A Piliscsabán nagy campusszal rendelkező Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek több épülete van a fővárosban, például a központ és a Jogi Kar a Szentkirályi utcában. Az egyetem legifjabb tagintézménye, az Információs Technológiai Kar 2001. szeptember elején kezdte meg működését, és három év után most költözhetett be ide, saját új épületébe - pontosabban annak befejezett első felébe - a józsefvárosi Práter utcában. A kar alapítása révén a Pázmányon — a humán tudományok, a társadalomtudományok és a teológia mellett -megkezdődött az élettelen természettudomány és az élő természettudomány egyes területeinek művelése. Az Információs Technológiai Kar ugyanis a műszaki informatika szak keretében valódi multidiszciplináris oktatást és kutatást végez, amelyben fontos szerepük van az élő tudományoknak - különösen az idegtudományoknak, többek között a látás kutatásának. A kar az új épület elkészültéig a Semmelweis Egyetemen vendégeskedett, ez az élő kapcsolat jól megőrizhető a két intézmény között a jövőben is, hiszen közel vannak egymáshoz. Az új épület tervezője Balázs Mihály, aki főképp templomok tervezésével szerzett magának nevet az építészszakmában, de oktatási épületeket is épített már, és mint oktatónak, bőséges egyetemi tapasztalatai vannak. A BME Építészmérnöki Karán a középület-tervezési tanszék docense, és legutóbb elkészült épülete a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola új tanulmányi épülete Nyíregyházán. Ez a két épület némi rokonságot is mutat, főleg ami az anyaghasználatot illeti: a külső burkolótéglát és a belsőben a fa alkalmazását. Struktúrájuk azonban más, ami természetesen elsősorban az építési helyszínek közötti különbségekből adódik. • Minden igényt kielégítő