Budapest, 2005. (28. évfolyam)
4. szám április - Fekete László: Értékszemlén Budapesten - Mit tehet a marketing a főváros idegenforgalmáért?
BUDAPEST flflgfl ÁPRILIS 4 A Budapest márka pillérei tehát a következők: - a lenyűgöző dunai panoráma a folyó két oldalán elhelyezkedő épületegyüttesekkel; - az épített örökség sokszínűsége (amelynek része a kontinens legnagyobb és legszebb parlamentje, a világ második legnagyobb zsinagógája, az európai fővárosok között ritkaságszámba menő, összefüggő világörökségi terület, a kontinens első földalattija és így tovább - szerencsénkre hosszan folytatható a lista); - a vizek és fürdők városa (egyediek a török kori fürdők és a szecessziós épületben működő Gellért); - izgalmas kulturális pezsgés (Budapest zenei, irodalmi és képzőművészeti élete, hagyományai); - gasztronómiai élmények (újraformálódó kávéházi kultúra, borfesztiválok, a vendéglátás sokszínű palettája); - dinamikusan fejlődő üzleti központok. A nagy kérdés az, miként lehet eladni meglévő és alakulófélben lévő értékeinket. Meggyőződésem szerint promóciós eszközként elsősorban a város turisztikai szempontból legértékesebb területét kell használni: ez a Duna-part, amely vizuálisan is jól közvetíthető. S miután a városlátogató turizmus egyik meghatározó részé-Gazdasági és társadalmi haszon A turizmus Budapest GDP-jének nyolc százalékát termeli ki, s a legfrissebb kutatások szerint több mint százezer ember él belőle. Vagyis minden kilenc-tizedik budapesti munkahelye ehhez a gazdasági ágazathoz köthető. A szállásdíj után fizetendő idegenforgalmi adó bevétele az állami támogatással együtt meghaladja a 2,4 milliárd forintot, míg a turisztikai vállalkozások által fizetett iparűzési adóé 10-12 milliárdra becsülhető a fővárosban. Az idegenforgalom gazdasági erején feliil nem elhanyagolható, hogy a turistafogadás alapvető feltételeinek, a köztisztaságnak, a kulturált, ápolt környezetnek vagy éppen a gazdag programválasztéknak a megteremtése a lakosság életminőségét is javítja. nek a színvonalas rendezvények számítanak, magától értődő, hogy nagy horderejű eseményeket a vízre vagy a víz mellé célszerű telepíteni. A páratlan dunai panoráma, összekapcsolva egy olyan programmal, amely idevonzza országok tucatjainak híradósait, több százmilliós hírértéket képes generálni, nem beszélve az eseti turistaforgalomról, amely szintén meszszire viszi a főváros - reményeink szerint - pozitív hírét. A BTH Kht. - saját erejéhez mérten - igyekszik maga is tenni ennek a koncepciónak a gyakorlati megvalósulásáért. A Nyár a Lánchídon programsorozat pontosan ilyen szándékkal született, de anyagi korlátai miatt egyelőre nem tudott olyan rendezvénnyé válni, amely szerepelne a világmédiában. Arra azonban nagyon is alkalmas, hogy a már itt lévő turista a főszezon hét víkendjén kulturális élmények részese legyen, méghozzá ingyen. Miközben a forgalom elől lezárt Lánchídon a budai várig sétál, néptánc-, kézműves-bemutatók, térzene fogadja - lényegében a világörökség kellős közepén. Milyen rendezvényekről lehet tehát szó? Ennek csak a fantáziánk -meg persze az anyagi lehetőségeink - szabnak határt. Egy szakmai ötletbörzén felmerült például, hogy lehetne Budapest a tűzijátékok városa. Vagy ha Linzben tarthattak jégszobrászversenvt, miért ne lehetne nálunk is a Dunán néhány uszályon neves művészek bevonásával a folyó vizének felhasználásával szobrokat készíteni? Vagy egy úszó színpadra tenni - mint ahogy azt Ausztriában, Mörbischben véghezvitték - világhírű művészek koncertjét? Az ilyen és hasonló ötletek megvalósításával, ötvenszázmillió forintos befektetéssel milliárdos hírértéket lehet(ne) elérni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: az egész attrakció célja, hogy médianyilvánosságot kapjon az a látkép, amelyről - bármennyire is szeretnénk ezt másképp hinni - nagyon kevesen tudják, hogy Budapesten található. Olyan rendezvények szükségesek tehát, amelyek vizuálisan is közvetítik fővárosunkat a nagyvilág számára. A nagyszámú - és változatos műfajú - megarendezvény, mint már említettem, önmagában is kulcskérdés a városlátogató turizmus szempontjából. Bécs például arra építi saját imázsát, hogy folyamatosan otthont ad európai, nemritkán világjelentőségű kulturális esménveknek. Korábban