Budapest, 2005. (28. évfolyam)

4. szám április - Fekete László: Értékszemlén Budapesten - Mit tehet a marketing a főváros idegenforgalmáért?

BUDAPEST flflgfl ÁPRILIS 4 A Budapest márka pillérei tehát a következők: - a lenyűgöző dunai panoráma a fo­lyó két oldalán elhelyezkedő épület­együttesekkel; - az épített örökség sokszínűsége (amelynek része a kontinens legna­gyobb és legszebb parlamentje, a vi­lág második legnagyobb zsinagógája, az európai fővárosok között ritkaság­számba menő, összefüggő világörök­ségi terület, a kontinens első földalat­tija és így tovább - szerencsénkre hosszan folytatható a lista); - a vizek és fürdők városa (egyedi­ek a török kori fürdők és a szecesszi­ós épületben működő Gellért); - izgalmas kulturális pezsgés (Bu­dapest zenei, irodalmi és képzőmű­vészeti élete, hagyományai); - gasztronómiai élmények (újrafor­málódó kávéházi kultúra, borfesztivá­lok, a vendéglátás sokszínű palettája); - dinamikusan fejlődő üzleti köz­pontok. A nagy kérdés az, miként lehet el­adni meglévő és alakulófélben lévő értékeinket. Meggyőződésem szerint promóciós eszközként elsősorban a város turisztikai szempontból legér­tékesebb területét kell használni: ez a Duna-part, amely vizuálisan is jól közvetíthető. S miután a városlátoga­tó turizmus egyik meghatározó részé-Gazdasági és társadalmi haszon A turizmus Budapest GDP-jének nyolc százalékát termeli ki, s a legfris­sebb kutatások szerint több mint százezer ember él belőle. Vagyis min­den kilenc-tizedik budapesti munkahelye ehhez a gazdasági ágazathoz köthető. A szállásdíj után fizetendő idegenforgalmi adó bevétele az álla­mi támogatással együtt meghaladja a 2,4 milliárd forintot, míg a turiszti­kai vállalkozások által fizetett iparűzési adóé 10-12 milliárdra becsülhető a fővárosban. Az idegenforgalom gazdasági erején feliil nem elhanyagol­ható, hogy a turistafogadás alapvető feltételeinek, a köztisztaságnak, a kulturált, ápolt környezetnek vagy éppen a gazdag programválasztéknak a megteremtése a lakosság életminőségét is javítja. nek a színvonalas rendezvények szá­mítanak, magától értődő, hogy nagy horderejű eseményeket a vízre vagy a víz mellé célszerű telepíteni. A pá­ratlan dunai panoráma, összekapcsol­va egy olyan programmal, amely ide­vonzza országok tucatjainak híradósa­it, több százmilliós hírértéket képes generálni, nem beszélve az eseti tu­ristaforgalomról, amely szintén mesz­szire viszi a főváros - reményeink sze­rint - pozitív hírét. A BTH Kht. - saját erejéhez mér­ten - igyekszik maga is tenni ennek a koncepciónak a gyakorlati megvaló­sulásáért. A Nyár a Lánchídon prog­ramsorozat pontosan ilyen szándék­kal született, de anyagi korlátai miatt egyelőre nem tudott olyan rendez­vénnyé válni, amely szerepelne a vi­lágmédiában. Arra azonban nagyon is alkalmas, hogy a már itt lévő turista a főszezon hét víkendjén kulturális él­mények részese legyen, méghozzá ingyen. Miközben a forgalom elől le­zárt Lánchídon a budai várig sétál, néptánc-, kézműves-bemutatók, tér­zene fogadja - lényegében a világ­örökség kellős közepén. Milyen rendezvényekről lehet te­hát szó? Ennek csak a fantáziánk -meg persze az anyagi lehetőségeink - szabnak határt. Egy szakmai ötlet­börzén felmerült például, hogy lehet­ne Budapest a tűzijátékok városa. Vagy ha Linzben tarthattak jégszob­rászversenvt, miért ne lehetne nálunk is a Dunán néhány uszályon neves művészek bevonásával a folyó vizé­nek felhasználásával szobrokat készí­teni? Vagy egy úszó színpadra tenni - mint ahogy azt Ausztriában, Mör­bischben véghezvitték - világhírű művészek koncertjét? Az ilyen és ha­sonló ötletek megvalósításával, ötven­százmillió forintos befektetéssel mil­liárdos hírértéket lehet(ne) elérni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: az egész attrakció célja, hogy média­nyilvánosságot kapjon az a látkép, amelyről - bármennyire is szeretnénk ezt másképp hinni - nagyon kevesen tudják, hogy Budapesten található. Olyan rendezvények szükségesek te­hát, amelyek vizuálisan is közvetítik fővárosunkat a nagyvilág számára. A nagyszámú - és változatos műfajú - megarendezvény, mint már emlí­tettem, önmagában is kulcskérdés a városlátogató turizmus szempontjá­ból. Bécs például arra építi saját imá­zsát, hogy folyamatosan otthont ad európai, nemritkán világjelentőségű kulturális esménveknek. Korábban

Next

/
Thumbnails
Contents