Budapest, 2004. (27. évfolyam)
1. szám március - Tizenötödikén, tizenöt órakor tizenötödször
33 M Á R C I V S MQ4/1 BUDAPRS T Tizenötödikén, tizenöt órakor, tizenötödször • Schittenhelm Ede és Kovács J. síremléke teljesen egyforma. Mind a kettőt a Budai Polgári Lövészegylet állíttatta 1904-ben a Buda várát 1849-ben ostromló magyar sereg két elesett honvédja ötvenöt év elmúltával is még meglévő sírhantja fölé. Az előbbi síremléket (s a csontokat) a Kerepesi temetőbe költöztették a II. kerületi Alvinci út sarkáról - a Bimbó út szélesítésekor a másik azonban megmaradt ott, ahol volt, a Pethényi út 13. előtt a XII. kerületben. Kovács J. keresztneve nem ismert, halálának körülményeiről sem maradt fenn adat, sírhelyét benőtte a bozót, a vörös tardosi mészkő megfakult, felirata megkopott. Mégis minden márciuson került néhány szál virág a besüppedt kő lábához, s néhány zászlócska, jelezve, hogy járt ott egy óvó néni is a rábízott gyerekekkel. A rendszerváltás előtti évben költözött „városvédő" Ráday Mihály és családja a szomszédos házba. Ekkor már sugározta időről időre a Magyar Televízió Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékhelyei című, Katona Tamás történésszel együtt készített sorozatát. S ha valaki másokat arra buzdít: keressék fel, tegyék helyre, ápolják a szabadságharc emlékjeleit, maga sem lehet tétlen. Ráday kérésére Hajdú György, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat • Régészeti füzetek A Tájak-Korok-Múzeumok füzetekhez hasonló formátumú kiadványsorozatot indított a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a hazai régészeti látnivalókról. Az első hét füzet között egy budapesti vonatkozású szerepel: a Római kori rakpart maradványai a Hajógyári-öbölben - ez Aquincum hajdani kikötőjének maradványait mutatja be H. Kérdő Katalin és Tóth János Attila ismertetésében. vezére kipucoltatta munkatársaival a bozótost, kiemeltette, helyreállíttatta a sírkövet, egy lépcsősort is építettek alá, Kocsis László a Fővárosi Kertészeti Vállalat vezetője pedig körbeültettette tavaszi virágokkal a nyughelyet. A két - időközben részvénytársasággá alakult - vállalat munkatársai azóta is kérés nélkül minden évben rendbe teszik a sír környezetét, kitakarítják az oda vezető utcaszakaszt, lépcsőt. Tizenöt éve, az első alkalommal eljöttek a barátok, a szomszédok, negyvennyolcas dalokat énekeltek, s volt ünnepi beszéd itt, Katona emlékezett a névtelen hősökre s a forradalomra. 1990-ben megalakult a Kissvábhegyi Egyesület, Ráday felajánlotta, szervezzék ezentúl együtt az ünnepet. Noéh Ferenc felkért hangosító szakembert, bejelentette a „gyülekezést" a rendőrségen, és üzent a közeli iskolába, jöjjenek az énekkaros gyerekek, énekeljenek velük. A Kós Károly, majd a Diana úti iskola diákjai és az őket kísérő tanárok közreműködésével tisztábban cseng a többi ünneplő ajkán is a Himnusz, a Szózat meg a Gábor Áron rézágyúja.... Ráday mondott beszédet a második alkalommal, a következő évben Göncz Árpád lemondta egyéb teendőit, és jött, akárcsak az újabb és újabb esztendőkben Kosáry Domokos, Jankovics Marcell Jancsó Miklós, Sára Sándor, Melocco Miklós, Sebes Gábor kerületi polgármester és Pokorni Zoltán képviselő meg a történészek, Csorba László, Hanák Péter, Gerő András, Vásárhelyi Miklós... A „fellépő" művészek névsora is önmagáért beszél. A teljesség igénye nélkül: Mácsai Pál, Tolcsvay László, Piros Ildilep Ujabb egy évre ideiglenes védettséget kapott januárban a (Lágymányosi híd pesti hídfőjétől délre fekvő) hajdani Nagyvásártelep központi irodaháza, csarnoka s kikötőjének néhány eleme. A háború előtti élelmiszer-nagykereskedelem - Münnich Aladár tervezte - központja helyébe a közelmúltban a Gropius Ingatlanberuházó Rt. tervezett új városnegyedet. kó, Márta István, Sebő Ferenc, Szilágyi Tibor, I.ukács Sándor, Kováts Kriszta, Németh Kristóf és évről évre Földessy Margit ifjú tanítványai. Kezdetben Rádayék gyerekei festettek A4-es „plakátokat", s ragasztották ki a környék oszlopaira. Ma már ennyi verbunk sem kell. Minden márciusi ünnepen összejönnek az emberek, hogy Kovács J. sírja előtt köszöntsék a forradalom napját. így alakult ki egy hagyomány, amely lassan történelemmé válik a Kissvábhegy és az Istenhegy határán a Pethényi úton, egy budapesti városrész történelmének részévé. Idén Bálint Gyuri bácsi hozat néhány örökzöldet, és ismét történész lesz a vendégszónok: Glatz Ferenc akadémikus. Vagy száz ember összegyűlik majd megint, mint rendesen: március 15-én 15 órakor, immár tizenötödik alkalommal. • • Pólya Tibor szekkója Karikatúraszerű falfestményt és kínai, valamint neoreneszánsz ólomüveg ablakokat találtak a New York-palota egyik alagsori helyiségében a burkolat alatt, az úgynevezett márványteremben, a kávéház felújítása során. Valaha az ott működő kabaré díszítménye lehetett valamennyi. A képet Pólya Tibor művének tulajdonítják, valószínűleg Pólya művésztársait ábrázolja.
