Budapest, 2004. (27. évfolyam)

1. szám március - Csordás Lajos: Állami kastélyleltár - Lakosztályok a leszármazottaknak

BUDAPEST GFLFLFLFL MÁRCIUS 32 / Allami kastélyleltár Lakosztályok a leszármazottaknak • Magyarország kastélyállománya a szerencsésebb nyugati országokénál jóval szerényebb. A műemlékké nyilvánított nyolcszáz épületből, épületegyüttesből álló örökségben is kevés a nemzetközileg is jelentős művészettörténeti értéket képviselő - mondja Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. A most elkészült állami kastélyleltár, az úgynevezett kastélyprogram öt kiemelkedő épületegyüttest nevez meg: az óbudai Zichy-, a fertődi Esterházy-, a gödöllői Grassalkovich-, a körmendi Batthyány-Strattmann, és a keszthelyi Festetics-kastélyt. Ezek közül a fertődiben és a gödöllőiben is többszázmilliós felújítási program kezdődött el. Óbudán viszont semmi biztató fejlemény nem látható. Gödöllőn világra szóló esemény volt, hogy rekonstruálták a barokk színházat. Fertődön hatszázmilliót költöttek a tető, a belső udvar, a díszlépcső rendbetételére, de ez az elvégzendő feladatoknak csak nagyon kis része. A munkálatok támogatásában itt egyébként az Esterházyak alapítványa is részt vállalt: pénzzel és a családi levéltárban megőrzött eredeti építési tervekkel. Cserébe a kastély második emeletén biztosították a leszármazottaknak az építtető „Fényes" Miklós egyik lakosztályát, amely öt-hat helyiségből áll. Hasonló együttműködés létesülhet a Batthyányakkal is: Körmenden, egykori rezidenciájukban ők is lakosztályt kaphatnak. Cserébe viszont Magyarországra kerülne a Bécsben őrzött Batthyány-levéltár, amelynek tartalma eddig még ismeretlen a kutatók előtt. A kastélyprogram szerint Körmenden helyre akarják állítani a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László szemkórházának épületét, s egy múzeumot is berendeznek a szegények orvosának. Az itt említett kiemelt helyszíneken kívül még legalább nyolcvan kisebb jelentőségű kastélyt birtokol az állam. Az új terv ezek közül huszonhetet állami tulajdonból kiadhatónak minősít. A programból főleg ez az elem váltott ki eddig nagy sajtóvisszhangot. Pedig a most kijelölt huszonhét közül tizenhét korábban sem szerepelt a kötelezően állami tulajdonban tartandók listáján - állítja Varga Kálmán. A sorsukról rendelkező elképzelés lényege az, hogy kulturális jelentőségük, értékeik szerint több csoportba sorolta a KOH a megtartandókat, s igyekezett megjelölni a legideálisabbnak gondolt közcélú hasznosítási formákat. Negyvenhármat helyez a terv a kulturális közcél szempontjából jelentős kastélyok sorába az ország területén: köztük olyan Budapest környékieket, mint a péceli Ráday-, a ráckevei Savoyai-, a nagytétényi Rudnyánszky-, a martonvásári Brunszvik-és a fóti Károlyi-kastély. A legjelentősebb épületek az intézményesített országbemutatást szolgálnák a program szerint, de nem feltétlenül múzeumként. Vannak kínálkozó példák: Olaszországban 1200 „élő" kastély látható afféle életmódmúzeumként, míg Magyarországon nincs egyetlen korhűen berendezett sem. Holott lehetne. Egy kevéssé ismert példa erre az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély, amely ma lakatlan, pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint Kelet-Magyarország Fertődjévé is varázsolhatnák. Varga Kálmán a felmérés egyik nagy hasznának tartja, hogy tisztázta: mely épületeknek tartozik az állam kötelező érvényű feladatokkal (több kastélyról például e felmérés során derült ki, hogy állami kézben van, ami jellemző a rendszerváltás utáni ingatlan-nyilvántartási körülményekre!). Meghatározza továbbá - igaz, tág keretek között -, hogy mit is kellene kezdeni az állami kastélykinccsel. Ennek nyomán megkezdődhet a megtartandók átvétele a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a MÁG, vagyis a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe. Ez az évtizede, nyugati példák alapján felállított műemlékgondozó intézmény jelenleg is már tizennyolc épületnek gondnoka, többek közt Fertődnek. A terv arra is lehetőséget ad a KVI-nek, hogy belső programot indítson az állami tulajdonból kiadható kastélyok hasznosítására. A program az állami kastélybirtok számbavételével nem ért véget, folytatódik a nem állami kézben lévő, fontos építészeti örökségnek számító műemlék kastélyok felmérésével. Cs. L. • A gödöllői Grassalkovich-kastély