Budapest, 2004. (27. évfolyam)

1. szám március - Csordás Lajos: Itt pihen a haza bölcse

B ti n A P K S 1" ^flfl^ű M Á k Cili S Itt pihen a haza bölcse Szöveg: CSORDÁS LAJOS Fotó: RADAY MIHÁLY Kétszázmillióba került az utóbbi évtizedek legnagyobb temetői rekonstrukciója • A Deák-mauzóleum tecején, a Géniusz-szoborban szellemek lakoztak - Krúdy talán így kezdené a haza bölcsének síremlékéről szóló történetet. Arról van szó, hogy valamikor egy karvastagságú vasrúd tartotta a négyméteres szoboralakot, ezt azonban százhúsz év alatt teljesen megette a rozsda, így aztán a szobrot tényleg már csak a Szentlélek őrizte odafönn. De ezzel még nincs egészen vége a szellemtörténetnek. A mauzóleumot a közelmúltban felújították, restaurálták a bronzgéniuszt is, s tíz csavarral rögzítették vissza a helyére. Meg sem lehet mozdítani, de mégis, a restaurátorok folyton valami halk nyikorgást hallottak odaföntről, mintha a szél mozgatta volna a bronzhölgyet. Fölmentek, megnézték: semmi hibát nem találtak. De amint leértek, megint csak hallották a különös hangokat. Ekkor már talán tényleg azt gondolhatták, hogy szellemek járnak odafönn, míg egy nap észre nem vették, hogy egy harkály kapargatja a szobor talapzatát. Ott lakott azelőtt a Géniusz belsejében, egy lyukon járt ki-be. A felújításkor persze a lyukat beforrasztották, a madár pedig kinnrekedt. A történetet Szécsényi Róbert né, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság fenntartási csoportjának vezetője mesélte, ő felügyelte 2000 és 2004 között a mauzóleumfelújítást. Az eset persze sejtetni engedi, milyen állapotban lehetett az építmény a rendbetétele előtt, ha a szobordíszen akkora lyuk tátongott, hogy azon egy madár befért. A csoportvezető persze tud cifrábbakat is: emlékszik a teljesen átnedvesedett falakra, s arra, hogy a kupola peremén kisebb fácskák sarjadtak. Erről fényképek is tanúskodnak. Tulajdonképpen odabenn még mindig dolgoznak a hősugárzók, most sem száradtak ki egészen a falak. Pedig erre a Műegyetem egyik professzora, Várfalvi János kieszelt egy új módszert: fűtőpatronokat fúrtak be, majd a felújítás után számítógép vezérelte úgynevezett intelligens szellőzőrendszert léptettek működésbe, rejtett ventilátorokkal, önműködően nyíló ablakokkal. A kupolás, neoreneszánsz Deák-mauzóleum elsőként épült a nagy mauzóleumok sorában a Kerepesi temetőben. A Batthyányc és a Kossut/ié előtt. A sírkert valamikori két főútjának kereszteződésében, a temető legmagasabb pontján, 1879 és 1887 kö-A Géniusz-szobor A Kerepesi temetőben található, állami tulajdonból ki nem adható 18 kiemelt síremlék közül a Haggenmacher család síremléke, a Rupp család mauzóleuma, Ganz Ábrahám mauzóleuma, Vécsey János síremléke, a Deák-mauzóleum és Batthyány Lajos mauzóleuma jó állapotban van, a közelmúltban újították fel őket. Kossuth mauzóleumának restaurálása 1999-ben fejeződött be, de a nedvesség miatt a mozaikok ismét savasodnak. Gozsdu Emánuel síremlékét a román hatóságok újítják fel, elszállították. Többé kevésbé leromlott állapotban van a Krecsányi család síremléke, Kaudelka Jánosné síremléke, Egri Tibor síremléke, az Eisele család síremléke,a Malosik család síremléke, a két árkádsor síremlékei, a Jókai síremlék, Lyka Anasztáz síremléke, a Schlick-síremlék és a Kasselik család síremléke zött. A tervpályázaton negyvenkét mű közül választották ki Gerster Kálmán tervét. 1887. május 21-én temették ide a nemzet prókátorát, immár másodszor. Első temetése 1876. február A szarkofág