Budapest, 2004. (27. évfolyam)

10. szám december - Csáki Tamás: Romantikus kastély

39 I) K C E M n K R 2004/10 B I ' D AI' EST Romantikus kastély Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére • Impozáns, a Hild-Ybl Alapítvány gondozásában megjelent kötettel kö­szöntik a magyar művészettörténészek - és néhány jeles külhoni kutató -75. születésnapját ünneplő kollégáju­kat, Komárik Dénest. A közel félszáz tanulmányt tartalmazó, vaskos, gaz­dagon illusztrált mű a magyarországi művészetek, elsősorban az építészet történetének hat évszázadába nyújt betekintést. Az emlékkönyv temati­kai sokféleségét is jelző időbeli skála Salamon király középkori ábrázolása­itól a budai Várnegyed házainak az 1930-as évek során zajló felújításaiig, pontosabban az utóbbiakat adóked­vezménnyel megkönnyítő jogszabály elemzéséig - egy hasonló ma igen­csak hiányzik - terjed. A Vadas Ferenc által egybeszerkesztett írások zöme a 18-19. század hazai építészetének, il­letve az építészethez kapcsolódó kép­ző- és iparművészeti alkotásainak történetét tárgyalja, a súlypont ezen belül, ahogyan az ünnepelt munkás­ságában is, ennek a periódusnak az utolsó fél évszázadára, a romantika és a historizmus korszakára esik. Budapest belső negyedeinek karak­terét éppen ennek a néhány évtizede - egypár kiemelkedő emlék kivételé­vel - még kevéssé becsült, mára azon­ban a műemléki és építészettörténeti kutatások középpontjába került kor­szaknak az építkezései határozzák meg: nemcsak a városszerkezet alapvető elemei, de a lakóházak és a fontos középületek nagy többsége is ennek az érának az alkotása. Az emlékkönyv főként a városi építészet e két utóbbi elemének történetéhez kínál fontos és érdekes adalékokat. A legismertebb középületek eddig figyelemre alig méltatott részleteinek elemzése mel­lett egyúttal egyszerű városi bérházak felépülésének viszontagságos mene­tébe is bepillantást enged, és megele­venedik benne rövid életű, rég eltűnt építmények - például a 19. század kö­zepén Pesten állt cirkuszok — építé­sének története is. Az ünnepelt, Komárik Dénes épí­tész, művészettörténész pályája a bu­dapesti műemlékvédelemben a há­ború utáni évtizedek helyreállításai­val indult. 1965-ben ő szervezte meg az I. kerületi IKV műemléki osztályán azt a kutatócsoportot - az emlékköny­vet kiadó Hild-Ybl Alapítvány előd­jét -, amelynek közvetlen feladata a helyreállítandó budapesti műemlé­kek történetének kutatása és doku­mentálása volt, de amely ezen túlmenő­en a hazai építészettörténeti kutatás egyik meghatározó szellemi műhe­lyévé, iskolájává is vált. Saját kutatá­sainak, publikációinak legfőbb tárgyá­vá Komárik Dénes az 1970-es évek­től kezdve a 19. század középső évti­zedeinek - a főváros műemlékállomá­nyában szép számú emlékkel jelen lévő - építészetét tette. Ennek az addig jóformán nem is kutatott, ma az ő fogalom-meghatározása révén romantikusnak nevezett építészetnek ő ismerte fel a jelentőségét, értékét és egymást követő, egymásra építke­ző, mintaszerűen dokumentált tanul­mányaiban elsősorban ő rajzolta fel annak belső térképét, erővonalait. Szá­mos tanulmányt és 1993-ban mono­gráfiát szentelt a korszak legjelesebb hazai mesterének, a korábban inkább csak főműve, a pesti Vigadó kapcsán ismert Feszi Frigyesnek. A tiszteletére kiadott gazdag tartal­mú emlékkönyv rövid áttekintése majd­hogynem lehetetlen feladat, még ak­kor is, ha figyelmünket elsősorban a főváros építészetével foglalkozó ta­nulmányokra összpontosítjuk. Az a történet, amely ezekből kirajzolódik nem pusztán vagy nem elsősorban a főművek története - a tárgyalt emlé­kek jelentős része eddig sem szere­pelt és valószínűleg ezután sem fog szerepelni a művészettörténeti össze­foglalásokban. A kötet legizgalmasabb írásai közül való Bor Ferenc tanulmánya, amely va­lódi felfedezés: a Schulek Frigyes és Izsó Miklós által 1873-ban a Margit hídra álmodott emlékmű mindeddig teljesen ismeretlen terveit mutatja be. Schulek a híd középpillére felett kívánt, hétszög alaprajzon, egy hatvan méter magas, baldachinszerű, a Du­nai panorámát uraló neogótikus épít­ményt emelni, saját szavaival „hidat a mult és jövő között (...) melynek rythmusai messze kerületnek és távol jövőnek szólnak". A Komárik Dénes tiszteletére kia­dott emlékkönyv számos más színvona­las, új tudományos eredményt hozó tanulmányt is közöl. A bennük elmé­lyedő olvasó nemcsak a 18-19. század hazai építészetéről, a főváros kiépülé­sének mozgalmas történetéről találhat közelképeket, de azt is felmérheti, hogy hol tart ma az ezzel a korszakkal foglalkozó hazai művészettörténet­írás - amelynek a kötetben szinte hi­ánytalanul felsorakozott képviselői közül számosan egykor az ünnepelt kollégái, tanítványai voltak. • Schulek Frigyes és Izsó Miklós nemzeti emlékmű tervezete a Margit-hidra

Next

/
Thumbnails
Contents