Budapest, 2004. (27. évfolyam)

10. szám december - Török András: Budapest - Európa kulturális fővárosa 2010-ben?

BUDAPEST 2004/10 O E C E M B E R 4 Hogyan dől el a magyar cím sorsa? Magyarország azon az úton indult el, mint a legtöbb ország eddig - városok pályázatán igyekszik kiválasztani a legjobb elképzeléseket. Anglia a hetedhét országra szóló versengés után Liverpool mellett döntött. Németország - a hírek szerint - négy várost terjeszt fel Brüsszelnek. Győzzön a jobbik - ott. Igaz, Németország szövetségi állam, nemigen létezik olyan fórum, amely jó szívvel hozhatna döntést. Ennek az a következménye, hogy a tervezés szakaszában nem lehet majd tudni, melyik német város programjához lehet, érdemes igazodnunk 2010-ben. Nálunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma foglalkozik az előkészítéssel. A miniszter irodát létesített, biztost nevezett ki, előminősítő pályázatot írt ki, amelynek határideje 2004. december 31-én jár le. A hírek szerint Budapesten kívül pályázik Pécs, Debrecen, Szeged, Kaposvár, Sopron, Eger, esetleg Veszprém. A tervekről sok mindent hallani, de nem tudni semmi biztosat. Az esélyeket persze lehet latolgatni. Sokak szerint Budapest nem jó jelölt, mert egy vidéki város a kandidálással történelmi esélyt kapna, hogy rákerüljön Európa térképére. Budapest pedig máris ott van. Ebben a lapban a Budapest mellett szóló érvekkel illendő foglalkozni. Vegyük sorra őket! Miért érdemes Budapestet választani? Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben a brüsszeli döntés a kisebb városokat preferálta, de 2004-ben Európában új időszámítás kezdődött. Miért ne kerülhetnének most sorra a kelet-európai fővárosok? (Prága 2000-ben már egyike volt a kilenc városnak.) Ehhez semmilyen szabályváltoztatásra nincs szükség. Ha Magyarország Budapestet terjeszti elő egyedüliként, minden bizonnyal megkapja a címet. Ha egy vagy két kisebb város társaságában, akkor már korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Akkor előtérbe keriilhet az unió leglényegesebb feladata: a régiófejlesztés. Budapestet azért lenne érdemes választani, mert jó adottságai miatt „nagyobbat szólhatna" a siker, előreléphetne az európai városok listáján, így ennek hozadékával az egész ország nyerhetne. Vagyis a „Magyarország-márka" értéke növekedhetne. Igaz, a befektetés „küszöbe" óhatatlanul jóval magasabb. Mert Budapest kulturális intézményrendszere igen fejlett, egy ilyen program infrastruktúrája nagyrészt rendelkezésre áll, annak turisztikai kellékeivel együtt. Maga Budapest hatalmasat fejlődhetne a cím elnyerésével, ugyanis ez kényszerpályára terelné a máris készen álló tervek megvalósulását. Igaz, ez sem lenne elég. A programnak valami egyedit kellene nyújtania, hogy megérintse Európa szívét, valami olyat, amivel más magyar városok nem rendelkeznek, s ami mintegy kikényszeríti Budapest kiválasztását. A tervezők boszorkánykonyhájából kiszűrődő hírek szerint a programírók figyelme úgyszólván kezdettől fogva a Duna, illetve a hidak felé fordult. Fojtsuk hát vissza lélegzetünket! Ha Budapest kapja a lehetőséget Akkor elő kell teremteni az igen jelentős költségek fedezetét. Nagyobbrészt az állami költségvetésből. Tudni kell, hogy ehhez nem kell más, mint két-három évre felfüggeszteni a fővárosból a vidékre irányuló jelentős mértékű redisztribúciót. Mégpedig azért, hogy ez a befektetés megtérülhessen az egész ország növekvő turisztikai és egyéb bevételeiből. A döntéshozóknak tudniuk kell, hogy amennyiben Budapestet választják, az egész országnak tesznek jót, amennyiben nem Budapestet, akkor csak egy régiónak. Vagyis a területfejlesztési érv tulajdonképpen Budapest mellett szól. Nem szabad szem elől téveszteni azt az érvet sem, hogy az összes jelentkező vidéki város lakóinak a MÁSODIK választása bizonnyal Budapest: ha már nem az ő szűkebb pátriájuk nyer, legalább ne a másik vigye el a pálmát. Ha Budapest kapja a címet, meg kell valósítani a programot. Ehhez ütőképes csapatra van szükség, megfelelő politikai támogatással. Nagy lecke. Bárcsak feladnánk ennek az ezer sebből vérző, jobb sorsra érdemes metropolisnak! Mennyi pénz kellene? Graz páratlanul sikeres programjának teljes költségvetése mintegy hatvanmillió euró volt (melyből az Európai Unió nyolcszázezer eurót adott.) Azaz tizenötmilliárd forint. Ennél valószínűleg fél nagyságrenddel nagyobb összeg szükséges, hogy az egész országnak szóló befektetés kellő mértékben látszódjék a budapesti léptékek mellett. Elviselhetetlen teher ez? Összehasonlításul: a főváros 2004. évi költségvetése 351 milliárd forintnál valamivel több. Az országé pedig ötezermilliárd. Ha nem érné meg: nem férne bele. De a kérdés nem kérdés. Az első, a magyarországi döntés 2005 februárjában várható. Arról, hogy melyik város pályázata kerül be a második, az érdemi fordulóba. Addig is fojtsuk vissza a lélegzetünket! • Graz bevételei 2003-ban (millió euróban) Graz város hozzájárulása 18,2 Steiermark tartomány hozzájárulása 19,0 Osztrák állami támogatás 14,6 Uniós támogatás 0,5 Szponzori bevételek 3,2 Árbevétel (jegyeladás, merchandising) 1,9 Egyéb bevételek 1,8 Összesen 59,2