Budapest, 2004. (27. évfolyam)

9. szám november - Mezei Gábor: Múzeumi séták Pesten és Budán

Palota a Kempinskinél A pincében előkerült a 15. század, a homlokzatra viszszaépítették a múlt századelőt, bent pedig az egészet átírták a mi időnkre. Három különböző kor egy épületben, 21. századi módon megőrizve, rekonstruálva és továbbgondolva. A Kempinski mellett, a Deák Ferenc utca 15. szám alatt most felújított Deák Palota a közelmúltban csak egy jellegtelen belvárosi ház volt, az Állami Könyvterjesztő székháza. A 20. század elején épült, Deák Ferenc így aztán sohasem lakott benne, s palota is csak mostanság lett. A hatvanas évek elején teljesen lemeztelenítették a homlokzatát. Fénykép alig maradt az eredeti, 20. század eleji arculatáról. Végül találtak egy fotót - a szomszédos műemléképületről, amelyen ez is jól látszott -, s e régi kép alapján tervezték újra a Deák Ferenc utcára néző, eklektikus stílusú frontot. Visszaállítottak minden dísztőelemet, s ehhez a fényképen kívül némi támpontot adott a viszonylag épen megmaradt belső homlokzat is. A műemléki referens utólag az épületről úgy nyilatkozott, hogy példaértékű helyreállítás történt. Bár a Deák Palota nem is műemlék, csak a védett szomszéd ház műemléki környezetébe tartozik. A felújítás tervezője érdekes módon a formabontó megoldásairól híres Egeraat-építésziroda volt, amely azonban nem a homlokzaton kívánta korunk ízlését demonstrálni: annál inkább a belső terekben. De mielőtt belépnénk, vessünk egy pillantást a földszinti üzletekre, amelyek visszanyerték eredeti belmagasságukat. Odabent jól láthatók az épületet tartó oszlopok is. A kirakat üvegtábláit pedig az eredeti mintájára, újra faragott fakeretezés tagolja. Máris az egyik híres férfiruházati divatház vette bérbe az egész földszintet elfoglaló üzlethelyiséget. A 21. századdal akkor találkozunk, amikor az első emelet szintjén kilépünk az átriumszerű, fedett udvarra (azért az elsőn, mert az udvar földszintjét beépítették, az üzlet foglalja el, s csak efölött, az első emelettől nyitott a tér.) Csillogó, tükröződő, áttetsző üvegfelület takarja az árkádos körfolyosókat: az udvar mind a négy oldalát üvegfal borítja. Fénykút, ahogy a tervezők nevezik, mert ez a megoldás szétszórja, megsokszorozza a fölülről beeső fényt. Az udvar teteje is üveg: körül is lehet sétálni, hiszen odafönn levegőzésre alkalmas kertet alakítottak ki. Fz a magaslati parkocska a tetőtéri, tágas irodához kapcsolódik, ahonnan fél Budapestet látni: a Várat, a Parlamentet, a Szent István Bazilikát. Az irodaterek mindenütt nagy méretűek a házban, a beköltöző bérlők majd tetszés szerint oszthatják fel, vagy akár egyben is hagyhatják. Különlegességük a „sugárzó plafon", amely azt jelenti, hogy a mennyezet mögé rejtették a fűtést és a hűtést. Korunk csúcstechnológiája. Az országban ez a második épület, ahol ilyet alkalmaznak. Az első az Ybl-palota volt. Technikai és időbeli ellenpontja a korszerű fűtő-hűtő rendszernek a pincében előkerült Mátyás-kori városfal, amely pont a hátsó telekhatáron fut, és pont beleütköztek, amikor a szellőzőudvart mélyítették. Megőrizték, meg lehet nézni a kazánházban. Még ez az eldugott zug is izgalmas ebben az épületben. Terv: EEA Budapest Erick van Egeraat Egyesült Építészek Kft., Z. Halmágyi Judit és Király Zoltán Generálkivitelező: Magyar Építő Rt. Homlokzati gipszdíszítések: Lötz Stúdió Homlokzati díszítővakolás, kőburkolat, lépcsőházi díszítőfestés: Laki Rt. Üvegfalak: Vortex 2000 Kft. Elektromos szakág: VIV Rt. Gépészet: Csőszer Rt. Tetőkert: Deep Forest Kft. Lebonyolító: Óbuda-újlak Rt. Műemléki referens: Leposa László Beruházó: Millennium Immobilia Rt.