Budapest, 2004. (27. évfolyam)

8. szám október - Bernáth László: Karikatúrafal a Blahán

BUDA P K S T FLLFLFLFL O K T Ó R K R 30 Karikatúrafal a Blahán • A nagy dolgok születésének külső körülményeit még csak meg lehet is­merni, akár évszázadok múltán is, de a belső indítékot, az okot, ami világ­rajöttüket megelőzte, elég nehezen, még ha időben közel is állt hozzánk. Szűr-Szabó József karikatúrafalát azért is merem nagynak nevezni, mert fizi­kai méreteiben is az: körülbelül nyolc­méter hosszú és mintegy három mé­ter magas. Azt hiszem, tartalmában is egyedülálló, hasonló próbálkozásról ebben a műfajban én legalábbis nem hallottam. Valamikor a hetvenes évek közepe táján - túl a hetvenedik életévén -Szűr-Szabó József végleg nyugdíjba ment a Ludas Matyitől. Rajzokat ugyan még adott a lapnak, de oda nem járt be többé. A közösség hiánya, a kap­csolat a napi lapcsinálással - 1956 előtt az Esti Budapestnek is rajzolt rend­szeresen - valószínűleg nagyon hiány­zott neki, ezért bekéredzkedett az Es­ti Hírlap kulturális rovatába, egy ide­ig még ott dolgozott Nóti Ilona, akivel annak idején egy szobában ült az Esti Budapestnél. Nótiból olvasószerkesz­tő lett, más szobába költözött, Szűr-Szabó azonban annyira megkedvel­hette a rovatot - ahová aztán naponta bejárt úgy 9-10 óra körül -, hogy egy­szer csak előállt az ötlettel: felrajzol­na bennünket a falra. S ez az, amit so­hasem lehetett megtudni: miért hogy a karikatúrafejek alá - eddig termé­szetes lehetett számára az ötlet - olyan, oldalnézetből ábrázolt testeket rajzolt, mint amilyenek az egyiptomi falfest­ményeken láthatóak. Hamarosan neki is látott, és elsőnek a rovat akkori vezetőjét Dersi Tamási örökítette meg, természetesen mint fáraót. Dersi akkoriban éppen hírlapi vitába keveredett a Próféta voltál, szí­vem című új magyar regény apropó­ján, ezért a könyv két figuráját is -természetesen kis méretben -, meg­örökítette, amint a kritikus az egyiket a keblére öleli, a másikat eltolja ma­gától. (Talán éppen ezek a korabeli utalások teszik különösen érdekessé -a sajtótörténeti „adatokon" és a nagy­szerűen sikerült karikatúrafejeken túl - ezt a falat.) Másodjára szerény személyem, a rovatvezető helyettese került a falra: a fáraó háta mögött, mint főpap, aki Dersivel, a főnökkel együtt mutat (ahogy finomkodva mondani szoktuk) egyezményes jelet, a rovat munka­társainak. Mivel velem kapcsolatban semmi közérdekű ügy nem jutott az eszébe, ezért csak a főpapi szoknya redőibe rajzolt egy menyétet, ahogy feleségemet becéztem, aki éppen ugyanott, a ráncok között, egy száz­forintost üldöz. Aztán jöttek a többiek: Fencsik Fló­ra, aki éppen Básti Lajossal volt vala­mi afférban, s ennek nyoma van a fa­lon is. Bársony Éva kolléganőnknek bolgár nyelvismerete került fel egy szalagra, majd Zsugán István követke­zett. O ugyancsak hírlapi vitában állt kutyabarát szerzőkkel, és ágyúval ké­szült lőni egy verébre. Kristóf Károly bátyánknak akkoriban Párizsban be­mutatták egy operettjét, amelynek ő írta a librettóját, ezért mellé az Eiffel­torony került, és néhány intim női ru­hadarab. Rövid ideig gyakornokunk volt egy Kócsag Piroska nevű lány, aki természetesen kócsagtesttel, de kivá-Paizs Gábor és Kelen Béla partija. A titkárnők kávét és konyakot szolgálnak fel. Paizs széke alatt Kőbányai György tűnik fel, Kelen fotelét Lantos László támogatja Fodor Lajos Mátyás Máriába lődözi nyilait, előttük Antal Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents