Budapest, 2004. (27. évfolyam)

8. szám október - Csordás Lajos: Reptéri retró

BUDAPEST flflflfl O K T Ó R F. R 22 Reptéri retró CSORDÁS LAJOS • A Ferihegyi repülőtér oszlopokon álló irányítótornyai emblémává váltak az utóbbi hatvan évben az alattuk elnyúló lapos épülettel együtt. Kevesen tudják, hogy a forgalmi épület felülnézetből repülőgépet formáz, s a két torony a repülőalakzat két motorja. Ifjabb Dávid Károly építész leleménye a szokatlan, de nagyon ide illő forma. A hozzáépítések miatt ma már kevéssé ismerhető fel, de az idén ősszel kezdődő felújításnak éppen az volna az egyik célja, hogy a Ferihegy-1, a jó öreg repülőtér részben visszanyerje építéskori arculatát, s emellett az európai követelményeket is kielégíthesse majd. Ferihegy megépülése előtt Budapest légi forgalmának kiszolgálását a mátyásföldi és az 1937-ben átadott budaörsi repülőtér biztosította. A harmincas évek végén azonban a háborúra való felkészülés egy új, nagy kapacitású légikikötő kialakítását kívánta meg. A Pestszentlőrinc és Rákoshegy határában fekvő Ferihegyet (amely a 19. században itt szőlőket telepítő Alayerffy Xavér Ferencxő\ kapta nevét) a szakemberek elsősorban kedvező éghajlata és domborzata miatt választották ki erre a célra. Ekkor a terület még a Magyar Tudományos Akadémia birtokában volt. A tervpályázatot 1939-ben hirdették meg, a beérkezett huszonegy pályamunka közül ifjabb Dávid Károlyét tartották a legalkalmasabbnak megvalósításra. Négyezer pengő járt az első díjjal. A neves pesti építőmester-dinasztiából származó építész Le Corbusier mellett inaskodott néhány évvel korábban. Magyarországon villák, kislakásos társasházak tervezése mellett számos középületet is tervezett. O tervezte a meg nem épült Tabáni Gyógyszállót is 1938-ban. Az isztambuli kikötő főépületére kiírt építészeti pályázat megnyerése után pedig (1941-42) már nemzetközileg is jegyezték. Az építkezés 1942-ben kezdődött, röviddel a városból oda vezető gyorsforgalmi út építésének elkezdése után. Az út 1943-ra el is készült, tízmillió pengőből. A vasbeton technológiával készült forgalmi épület kivitelezését Kemenes Krebs András cége végezte. A terminált szintén 1943-ban kellett volna forgalomba helyezni, de ezt a háború megakadályozta. Egyrészt azért, mert egy idő után már csak a polgári mellett, a déli részen épülő katonai bázis kialakítását szorgalmazták. Másrészt pedig azért, mert 1943-ban a fővárost is elérték a szövetségesek bombázói - bár Ferihegyet csak 1944. áp-