Budapest, 2004. (27. évfolyam)

7. szám szeptember - Ráday Mihály: Mégis veszélyben a Nagyvásártelep?

23 S X K I' T K M B F . H 2flfl4l7 BUDAPEST Mégis veszélyben a Nagyvásártelep? Szöveg és fotó: RÁDAY MIHÁLY Lehetne jövője, mert van múltja, s nem akármilyen! az Európa Nostra oklevelével is elis­mert Millenáris park a Ganz Villamos­sági Gyár épületeiben és azok körül. Kész a Duna parti közraktárak átlé­nyegítésének terve - a londoni Covent Garden példájára. A világ tele van mintákkal. Dock­land nemcsak maga a példaszerű át­alakulás, a raktárépületekből lett jó lakások és irodák városnegyede, de a brit főváros turisták tömegét is vonzó attrakciója. Bostonban kávéházak, bol­tok, hal-, zöldség-, virágpiac a kikötői raktárak sora, Sydneyben színházat nyitottak az egyik kikötői raktárház­ban. És ezek, meg az eredeti funkci­ójukat újra cserélők szerte a világban általában és ráadásul kevésbé tartós anyagokból készültek, mint a most reflektorfénybe került társuk a buda­pesti IX. kerületben. Nem különlegesek építészeti szem­pontból sem. Ellenben az épületcso­port, amivel kapcsolatban az iratváltás mozzanatait idéztük, a Nagyvásártelep együttese: különleges. Münnich Aladár tervei szerint építették föl 1930-32 között, a bravúros szerkezetet ered­ményező statikai számításokat Obrist Vilmos, valamint a Dyckerhoff és W'id­mann Rt. végezte, az acélszerkezetű ablakkülönlegességeket a Haas és Somogy cég szállította. Az évszakokat szimbolizáló négy szobor Ohmann Bé­la munkája. A 234 méter hosszú, 42 méter szé­les, 17 méteres űrmagasságú csarno­kot különleges Zeiss-Dywiidag-féle héjtető-rendszer fedi. A műemlékké nyilvánítás kezdeményezése éppen • 2001. június 7-én indítja meg a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal a vé­dettségi eljárást, s erről a tulajdonost - ahogy kell -, írásban értesíti. 2002-ben a tulajdonos nyilatkozik: nincs bontási szándéka. A hivatal lassít... 2003 nyarán mégis bontási engedélyt kérnek, amit a KÓI1 megtagad. El­rendelik az ideiglenes védelmet: 2005. január 25-ig van érvényben. 2004. március 1-én az új tulajdonos­befektető - aki (amely) már a bontást megtagadó határozat után lépett be a képbe -, levelet ír a miniszternek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériumába. Közli: ha az épületegyüt­test műemléki védettség miatt nem bontathatja le, több milliárd lesz a ká­ra, amit jogi úton kíván visszanyerni. A befektető szerint - „lakóparkot", irodákat telepítene a területre - „az épületek igen rossz állapotban van­nak". A műemlékké nyilvánítás doku­mentációjában ennek az ellenkezője olvasható: „A vasbeton-héj tetőszer­kezet szigetelését nemrég felújítot­ták. Kiemelendő az épületek kiváló műszaki állapota." „A mai kor igé­nyeinek szinte semmilyen formában sem felelnek meg [t.i. az épületek] (...), funkcióval történő megtöltésük sem lehetséges" - érvel tovább a be­fektető, néhány héttel a Récsei-garázs, egy másik, ugyanebbe a kategóriába tartozó épületcsoport ünnepélyes ava­tása után. És tudjuk, tudja a város már: a Damjanich utcai remízből üz­let- és bevásárló ház lett, nagy siker erre a nagycsarnokra, ezen túl az iro­daházra, a zászlótartókra, a rámpákra, a szabadkikötő bejárati pilléreire vo­natkozik. A hatalmas csarnok sokáig Magyarország legnagyobb fedett tere volt. A szerkezet egy mindössze hat centiméter vastag vasbeton héjtetőt tart a közbenső alátámasztás nélküli (!) tér fölé. Maga a csarnok teljes egé­szében alápincézett: a négy méter belmagasságú pince a talajszint alatt összekapcsolódik az irodaépülettel. A csarnokot lépcsőházak, liftek, szél­fogós bejáratok sokasága, s a teljesen körbefutó galéria teszi - nem csak el­méletben, de gyakorlatban is - min­denféle új hasznosításra alkalmassá. Milyen korszerű szempontok szerint tervezték és szervezték ezt a (téglá­val burkolt, a Duna parti szeleknek, az időjárásnak időtlenül ellenálló) alá­pincézett irodaházat! A beosztása ma is megfelelne minden igénynek: föld­szintjén bank, posta, főnöki szobák, tárgyalók, az első emeleten a cég iro­dái, a másodikon, harmadikon „bér­irodák", a negyediken szállodai szo­bák kaptak helyet anno. A házban pá­ternoszter működik. Vagyis (a modern technika eszközeinek beépítése után)

Next

/
Thumbnails
Contents