Budapest, 2004. (27. évfolyam)

6. szám augusztus - Négyesi Pál: Automobillal a Lizsé erdejében

9 AUGUSZTUS MQ4/6 BUDAPK S T az érvelést elfogadta a törvényszék, s így Automobile Garage néven folytatta működését a Fasor 42. alatti épület. 1907-re azonban Fényi anyagi nehézségek közé került, s a helyiséget átadta Bárdi Józsefnek, aki a Mercedes első hazai központját varázsolta belőle. E funkcióját sem sokáig tarthatta meg: a Mercedes-képviselet 1911-ben a Lehel útra költözött, s ezzel véget is ért a garázs históriája. 1945 után a helyére épült a SZOT székháza. A telekre nemrégiben az ING-nek tervezett irodaházat Erick van Egeraat. Autószentelés a jáki kápolnánál A Városliget azonban más szempontból is kiemelkedő helyszíne a hazai automobilizmusnak. 1905-től a második világháborúig már a városligeti Iparcsarnok adott otthont a nemzetközi automobilkiállításoknak. A Magyar (később Királyi Magyar) Automobil Club mindent megtett az esemény sikeréért. Katonazenekart szerződtetett, gondosan figyelte a külföldi hasonló eseményeket, s anyagi lehetőségeihez mérten igyekezett a jobb ötleteket átültetni a hazai gyakorlatba. Az első világháború előtt három alkalommal, 1905, 1906, 1908 tavaszán sikerült tető alá hozni a seregszemlét. Az első világháború után azonban 1925-ig, a KM AC alakulásának negyedszázados jubileumáig kellett várni, amíg a hazai autókereskedelem ismét elbírt egy megfelelő szintű kiállítást. Andrássy Sándor gróf, a klub elnöke kapcsolatai révén elérte, hogy Horthy Miklós kormányzó és József királyi herceg (maga is lelkes automobilista) jelenlétében kerüljön sor az ünnepélyes megnyitóra. Május 23. és június 3. között a szakma portékája legjavát sorakoztatta fel. Az ígéretes kezdetnek azonban csak nehezen lett folytatása. 1931 márciusában, a VIII. Nemzetközi Automobil-kiállítás volt a nyitánya a KMAC, a BSE, az Úrvezető Magazin és a Magyar Automobilkereskedők Országos Egyesülete által közösen megrendezett automobil és motoros hétnek. A programok sorában a Zeppelin léghajó magyarországi útja éppúgy szerepelt, mint egy nemzetközi csillagtúra, amelynek résztvevői április harmadikán szakították át a Vajdahunyad vár udvarán kifeszített célszalagot. A részt vevő gárdát útközben az akadályok és a defektek erősen megtizedelték, ennek ellenére mégis szép számú jelentkező teljesítette a távot. Kivételesen a Margitsziget helyett a Széchenyi fürdő elé költözött az évenkénti autós szépségverseny, a Concours d'Elégance — a legszebb pesti autók és legszebb pesti nők kavalkádja - is. Azonban ilyen nagy ívű eseményre a második világháborúig már nem nyílt lehetőség. 1932-ben, Szent Kristóf, a vándorok és automobilisták védőszentjének ünnepén, a jáki templom másolata előtt Serédi Jusztinián celebrált egy autószentelést, ezenkívül a harmincas évek második felében még sor került néhány szerényebb autókiállításra is. A háborúban az Iparcsarnok megsemmisült, utána pedig a megváltozott gazdasági és politikai körülmények tették lehetetlenné a hagyomány folytatását. Jelenleg a Közlekedési Múzeumban látható állandó kiállítás régi járművekből. Versenyek sztárjai Több nagy jelentőségű sporteseménynek is a Városliget volt a helyszíne. 1928-ban a Budapesti Sport Egyesület kezdeményezésére rendezték meg az első magyar motorkerékpáros Grand Prix versenyt. A rendezvény „óriási küzdelmet provokált és igen gyakran a tudás és ügyesség párharca volt", amelyen a hazai menők mellett több külföldi sztár is rajthoz állt. 1931-ig még további három hasonló futamra került sor, mielőtt a gazdasági válság elsöpörte volna a kezdeményezést. A harmincas évek végén a Városliget szerepét a Népliget vette át, a második világháború után azonban ismét a Városliget adott otthont a hazai motorkerékpáros versenynaptár legnépszerűbb rendezvényének, amely ismét Grand Prix, (azaz Magyar Grand Prix) névre hallgatott. 1948 és 1959 között minden év nyarán motorbőgéstől visszhangzott a felvonulási tér, a I lősök tere és környéke. Több ezren figyelték a magyar és külföldi versenyzők küzdelmét. Egy idő után már külföldről - és nem kizárólag a KGST-országokból - is érkeztek gyári csapatok. 1956 után, a politikai helyzet enyhülésével a pártvezetés ismét szélesebb körben lehetővé tette, hogy magánszemélyek is gépkocsihoz jussanak. Ennek következtében a Grand Prix képe is átalakult - immár versenyautók is megjelentek, és a sofőrök hol betétfutamok, hol önálló rendezvények keretében mérték össze a tudásukat. A hazai autórajongók örömére néha még egy-egy Porsche vagy Jaguar versenyautó is rajthoz állt. Megfelelő minőségű utak, versenypályák híján nem sok más helyszín jöhetett számításba. A Városliget helyett néha a Ferihegyi repülőtér betoncsíkján száguldoztak a különböző „táltos paripák". 1964 után viszont inkább a hegyiversenyek kerültek előtérbe, s így a Városligetet immár végleg elhagyták a versenyautók és motorkerékpárok. • Grand Prix 1958-ban. A mezőny a Dózsa György úton