Budapest, 2004. (27. évfolyam)

5. szám július - Vargha Mihály: Sárkányföld lenne?

JÚLIUS 2QQ4/5 B IT

DAPEST Mi épül itt? • A Várban az utóbbi másfél évtizedben három jelentős építési munkát fejeztek be: a Bécsi kapunál a Hapimag apartmanházat, a Sándor-palota rekonstrukcióját, valamint az I. kerületi önkormányzat hivatalát, s az utóbbi közelében hamarosan elkészülnek az új lakóházak. A közelmúltban teljesen megújították a palota díszvilágítását. A legtöbb terv a Szent György tér rendezésére született, de jóformán semmi nem valósult meg belőlük. Ami nem szerepelt a tervekben, két hónapja mégis elkészült: egy harangvirágot imitáló, nyolc méter magas, rozsdamentes acél mű, rajta két történeti haranggal. Az „ideiglenes" műalkotás „szellemi atyja" Baja Ferenc, alkotója Varga Imre. • 1963-ban a Magyar Építőművészet 2. számában Kathy Imre ismertette azt a pályázatot, melyet Farkasdy Zoltán és munkatársai nyertek a Szent György tér rendezésére. Az írás dicsérőleg szól a győztes tervről, mely két L alaprajzú, tört szögű épületet vázol föl a Honvéd Főparancsnokság és Honvédelmi Minisztérium helyére, egymáshoz képest középpontos szimmetriában, továbbá hosszan elnyúló beépítést a nyugati oldalra. • 1983-ban a Köztiben Hof er Miklós építész készített tanulmánytervet arról, hogy a Dózsa György úton kívül milyen telepítési lehetőségek vannak a Nemzeti Színház számára. A vári változatnál a Honvéd Főparancsnokság és Honvédelmi Minisztérium helyére tervezték a színházat, a nyugati oldalra a díszletraktárakat, műhelyeket, és e terven felbukkan a Sándor-palota mint Építészeti Múzeum... Hofer Miklós tanulmányát publikálta a Színháztechnikai Fórum 1987/2. száma, melyben szerepel egy másik változat is: a színház jóval bátrabb, magas, szoborszerű tömegformája ott majdhogynem konkurál a palota kupolájával. Szerzője Borsos Károly általános mérnök, akinek fő szakterülete a posta és a távközlés volt. Két évvel később, 1989-ben két helyszínre írtak ki tervpályázatot a Nemzeti Színházra: az Erzsébet térre és a Szent György térre. • Cságoly Ferenc, Ferencz István, Lázár Antal és Török Ferenc, a kilencvenes évek közepén a Budai Várgondnokság Kht. megbízásából térrendezési és -beépítési tanulmányt készítettek. Kiindulópontjuk az volt, hogy a Szent György tér átmenetet képezett a polgárváros és a palota között. Ezért javasolták, hogy a polgárváros által képviselt lakó- és idegenforgalmi funkciót vegyítsék a palota kulturális rendeltetésével. A nyugati oldalra sűrűn tagolt, alacsony beépítést képzeltek el, a helyreállított Honvéd Főparancsnokság lett volna a fejépület, mögötte a HM romjai helyére új ház felhúzását javasolták. A terv tartalmazott egy előzetes akciót is: fa és vászon térelemekkel jelezték volna a majdani épületek kontúrjait, amivel kvázi közvélemény-kutatást kívántak indítani. • Több terv is formálódott a romterület beépítésére, a terep rendezésére. Az egyik változat szerint cölöpökön álló ideiglenes járótetővel kívánták lefedni a romokat, de a szerkezet nem nyerte el sem az építészek, sem a régészek tetszését. A Budai Várgondnokság Kht. később Bujdosó Győző építész koncepciójának továbbfejlesztése mellett döntött, majd a TAAT Építész Műtermet és a Szakra Kkt.-t felkérte a részletes tervek elkészítésére. Ezek szerint kétszintes sétányt alakítanak ki a várfal mentén. A felső, a mai várfal mellvédje mentén húzódik végig. Alatta, a falon belül meghagyják, bemutatják a régészek által feltárt középkori romokat. A terület belső részén, a 19. századi beépítés kontúrjait követve, három nagyobb épületet terveznek. A tervek megvalósításának megkezdését hátráltatta, hogy a telekviszonyok a háború óta rendezetlenek voltak. Közben előrahaladt a nyugati várfalak mélyebb területére elképzelt parkoló építésének előkészítése is. Kérdés, hogy az előzményeket sikerül-e összehangolni a legújabb elképzelésekkel? • A Honvéd Főparancsnokság épületére 2004. július l-jével új építészeti pályázatot írtak ki. • (haly) hogy színvonalas modern ház is épülhet ide? A történeti környezet ugyanis szellemi értelemben hat igazán, lényegét nem lehet formai megkötésekre lealacsonyítani. - Azt meg már alig merem megkérdezni, hogy vajon a valamikori Honvéd Főparancsnokság romjaival azért nem csináltak semmit, mert korábban sokáig élt az az elképzelés, hogy az összekapcsolható a Várhegy gyomrában lévő „titkos" létesítményekkel? Általában véve nem kellene-e végre felnőttnek tekinteni a főváros és az ország népét, és sokkal nyíltabban kezelni némely, igencsak elavult rejtegetnivalókat, melyek „hadititokként" ma már fabatkát sem érnek? A Mindentudás Egyeteme remek előadásából (dr. I) et re kői Akos, a BME rektora, 2004. június 14.) tudhatjuk, hogy a polgári műholdakról Földünk felszínének bármely szeglete hatvan centiméteres felbontású képeken látható (katonai adat nem hangzott el). A föld alá telepített objektumoknak bizonyára van még jelentőségük, de attól tartok, a nagyvárosok ebből a szempontból már érdektelenek. A magam naiv módján persze szívesebben fogalmazok úgy: mi, itt élők mégiscsak fontosabbak vagyunk, a képzeletünkben jól megférő sárkányokkal együtt. Más kérdés: a való világ sárkánykodói, kisistenei. Velük mi történjen? • Hatvanévnyi terv: a múlt árnyai