Budapest, 2004. (27. évfolyam)

4. szám június - Kirschner Péter: Civiliáda - Falu a városban

H ü D A P F. S T gflfla^ T Ú N I IT S 38 Civiltáda Falu a városban KIRSCHNER PÉTER • A Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság önálló szervezetként másfél évtizede - szó szerint is - zászlóvivője a lokálpatrióta kezdeményezéseknek. Beszélgetésünknek az ad aktualitást, hogy régi küzdelem végére kerülhet pont. Megvalósul a pestszentimreiek álma: a településrészi önkormányzat, amelytől a városrész dinamikusabb fejlődését várják. Rákóczi István, az ELTE adjunktusa beköltözőként csak a közelmúltban lett pestszentimrei lokálpatrióta, de 2001-ben már egyik kezdeményezője volt a településrészi önkormányzatnak. Hangsúlyozta, hogy Pestszentimre nem elszakadni kíván, hanem újabb jogosítványokat nyerni, és egy modernebb közigazgatási formában szeretné megtalálni a jövőjét. Civil kezdeményezésük a közösség identitásának erősödését szolgálja. Véleményük szerint ez összhangban van az európai gyakorlattal. Most egyszerre került sor az alulról jövő kezdeményezés felülről végrehajtott megvalósítására és a helyi népszavazás kiírására. Mikorra lapunk megjelenik, már feláll a pestszentimrei részönkormányzat, szeptemberben pedig sor kerülhet az ezt megerősítő népszavazásra. Ez utóbbi közel nyolcmilliós költségét a Széky Társaság vezetősége szívesebben fordítaná játszótér építésére. Úgy gondolják: éppen ezzel kapcsolatban s éppen most lehetne a jog és a bölcsesség összhangját megteremteni. A történet mai - kissé abszurd — kifejletének értelmezése okán vissza kell menni a kezdetekhez, a helyi lokálpatrióták közössége születésének mozzanatához. Pándy Tamás, a társaság elnöke család örökségként vette át a helytörténeti emlékek gyűjtését, felkutatását. Édesapja megrögzött gyűjtő és kutató volt, aki szakdolgozatát is a korábbi település, Soroksár-Péteri történetéből írta. A két szál kapcsolódott egybe a Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság 15 éve egyre több irányba terjeszkedő munkájával. A névadó, Pestszentimre református lelkésze kezdeményezésére kezdődött meg a tervszerű kutatás és jött létre az első kiállítás a település történetéről. Kitartó, másokat is cselekvésre ösztönző és áldozatkész munkája nyomán, érthető módon, halála után az egyesület az ő nevét vette fel. Pestszentimre ma is elkülönült része a városnak és a főváros XVIII. kerületének. Az egykor Soroksárhoz tartozó Péteri nevű falu alig száz éve került át közigazgatásilag Pestszentlőrinchez, és szinte azóta folytatja küzdelmét az önállóságért. Ennek a küzdelemnek ma is látható, de veszélybe került jelképe a régi községháza. A zömmel munkások lakta településen 1920-ban kezdték meg a gyűjtést az épületre. Még a munkanélküliek is odaadták fillérjeiket, és négy év alatt összegyűlt a pénz. További hat évet kellett várniuk az önállóság elnyerésére. 1930-1950 között a háború borzalmai ellenére is olyan korszakot éltek át, amely megalapozta mai erős önállósági törekvésüket, identitástudatukat. Az itt élő emberek ma is komoly áldozatokra hajlandók. Nincs olyan településszépítő vagy -építő munka, amelyben ne vennének részt tömegesen. E tekintetben nincs különbség az őslakosok és a beköltözők között. A közösségért végzett munka elismerésére alapította a társaság a Pestszentimre elnevezésű civil díjat. Elkötelezettségüket, helyi identitásukat segíti az önkormányzat helyi ügyfélszolgálatán bemutatott állandó helytörténeti kiállítás, az iskolákban rendezett honismereti órák, vetélkedők. Korábban a művelődési házban szerveztek tematikus kiállításokat egyegy jeles évforduló alkalmából. A lokálpatriotizmus erősödését szolgálja az a hét könyv is, amelyek eddig, többnyire Pándy Tamás szerkesztésében, Pestszentimre múltjáról megjelentek. A település történetét feldolgozó összefoglaló monográfia címe: Falu a városban. Az itt élők egyáltalán nem szégyellik lakóhelyük falusias jellegét. Máig csupán két emeletes épület található a „központ"-ban. A Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság a megalakulása óta eltelt másfél évtized alatt számos dokumentumot és tárgyi emléket gyűjtött öszsze. Jobb híján mindez Pándy Tamást szorítja ki saját lakásából. Ha sikerülne megmenteni az egykor közadakozásból épület községházát, helye lehetne ott egy állandó kiállításnak. • Balassi Mozi, 1957