Budapest, 2004. (27. évfolyam)

4. szám június - Köves József: Könyvnap, könyvhét, hetvenöt év

BUDAPEST MFLFLD I I'T N I II s 14 Könyvnap, könyvhét, hetvenöt év KÖVES JÓZSEF - MURÁNYI GÁBOR • 1927 pünkösdvasárnapján Miskolcon gyülekeztek a könyves szakemberek: kiadók és kereskedők. Itt rendezték meg ugyanis a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének, a magyar könyvszakma akkor már 49 éve működő nagy tekintélyű társadalmi-érdekvédelmi szervének rendes évi közgyűlését. (...) Supka olyan javaslattal lépett a plénum elé, amely általános elismerést aratott. (...) A javaslat, amelynek hátterében ott volt az irodalom és az irodalmi élet korabeli számottevő fellendülése, tulajdonképpen az volt, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként könyvnapokat kell rendezni. Érdemes egy futó pillantást vetni az első könyvhét „slágereire". 1929-ben még nem volt külön ünnepi lista, voltaképpen minden könyv, ami forgalomban volt, ott volt a könyvsátrakban - s a kiadók ontották a műveket. De az Egyesület szorgalmazására a Génius - amelyik az évben Hatvany Lajos, Komáromi János, Kosztolányi Dezső, Körös Andor, Szirti Gyula, Zsolt Béla műveit is a könyvhétre időzítette - propagandakiadásban jelentette meg Szabó Dezső Az elsodort falu és Móra Ferenc Enek a búzamezőkről című regényét, 3-3 pengős, meglepően olcsó áron. (...) A legnagyobb újdonság az volt, hogy a könyv kivonult az utcára. Erről ír a Pesti Hírlap riportere is, a zsurnalisztikára jellemző lelkesedéssel: „Olcsó áron mindenki hozzájut annyi magyar könyvhöz, amennyit csak akar, hozzá még a legszorosabb értelemben 'első kézből', mert majdnem minden könyvkereskedő sátrában maguk az írók adták el könyveiket, szívesen mellékelve hozzá autogramjukat. Legélénkebb és legérdekesebb a Vörösmarty-szobor talapzatánál felállított 'Magyar Költők Sátra' volt. A reggeli óráktól kezdve egészen alkonyatig színes, eleven élet zajlott a sátor körül, ahol a magyar írók rajongói végre személyesen megpillanthatták igen kedvelt költőjüket. A vásárlást lebonyolító lelkes írónői gárda egy pillanatig sem pihenve árusította a könyveket, melyekben a jelen volt írók rögtön be is írták a nevüket. A város több pontján elhelyezett (...) sátrakban is elevenség uralkodott". Az Egyesület fáradhatatlan szorgalmazására a hatóságok is segítették a könyvnapokat: a budapesti polgármester évről évre kiadta a rendelkezést, a kultuszminiszter, a belügyminiszter és a kereskedelmi miniszter pedig minden évben felhívást bocsátott ki a könyvnapok támogatása érdekében. A könyv mégsem tudott eljutni a szélesebb rétegekig. (...) A kezdeményező Supka javaslatai azonban kevés eredménnyel jártak, pedig ő volt az, aki elsődlegesen a könyvnap társadalmi-művelődési jelentőségét hangsúlyozta, szemben az Egyesület közvetlenebbül anyagi érdeket szem előtt tartó álláspontjával. „A könyvnap (...) messzi eltért a tervezetünkben foglalt elgondolástól -írta 1932-ben. - Mi a könyv színes, dalos, nagy, mozgalmas ünnepének gondoltuk el - s lett belőle kicsinyes szatócskodás; mi a különböző művészeknek és főként az ifjúságnak bekapcsolását terveztük - s ehelyett napi gondoktól fáradt, öreg könyvkereskedők állanak boltjuk ajtaja elé, hogy - a régi vámházkörúti hagyományok szerint - csalogassák be a vevőt boltjuk vagy sátruk kevésbé kívánatos miliőjébe; mi a nagyvonalú, ötletes és maradandó emléket kiváltó propagandára fektettük a fősúlyt s helyette az aznapi lózungjavításra dolgozó krajzleroskodás ötletszegény szelleme lett úrrá a könyvnapon." Aztán eljött az utolsó háborús könyvnap 1944-ben. A Corvina már január 30-án közölte a könyvnappal kapcsolatos tudnivalókat, illetve a könyvnapi szabályzatot. Úgy tervezték, hogy Budapesten június első három napján, vidéken pedig június 5-6-7-én rendezik meg a könyvnapot. A könyvnapi bizottság határozatot fogadott el arról, hogy a listán legfeljebb 80 mű szerepelhet, a nagyobb kiadók 3, a kisebbek 2 illetve 1 könyvet jelenthetnek be könyvnapi kiadványnak. Március 23-ra aztán elkészült az előzetes lista, kissé túlszaladva a terveken: 96 művet tartalmazott (végül aztán csak 51 lett a kiadványok száma). (...) A könyvnap rohamosan közeledett, amikor újabb miniszteri rendelet (10/800. Az Erdélyi Helikon könyvnapi sátra a Szervita téren, 1932-ben