Budapest, 2004. (27. évfolyam)

3. szám május - Csordás Lajos: Ferencvárosi Jeruzsálem

BUDAPEST flUflß MÁJUS 24 Ferencvárosi Jeruzsálem Szöveg: CSORDÄS LAJOS Fotó: KOVÁTS ZSOLT Budapesten múzeuma nyílt a holokausztnak. Nem is akármilyen: a világon bárhol megállná a helyét a Páva utcai zsinagóga környezetében kialakított, keleties hatású épületegyüttes. Tervezője, Mányi István Ybl-díjas építész többek közt az Uránia felújítását és a Természettudományi Múzeum kialakítását tervezte a közelmúltban. - Valóságos Jeruzsálemet varázsolt ide a Páva utca és a Tűzoltó utca sarkára. Szinte melegebb lett ettől az épülettől néhány fokkal a környéken. - Pedig nem jártam Jeruzsálemben. Csak képekről ismerem a várost. - Milyen kőből készült a burkolat? Van valami köze a holokauszt kőbányáihoz? - Nincs, ez indiai kvarcit. Egy kiállításon fedeztem fel évekkel ezelőtt, s azóta vártam, hogy egyszer felhasználhassam. Tetszett a nyers természetessége, a rajzolata. Ereztem benne valami ősi kifejezőerőt. Az időtlenség varázsát. - A kőlapok mintha a siratófal kőtömbjei lennének. Kerestem is a résekben a levélkéket. - Ennek a hasonlóságnak a létrehozása nem volt szándékomban. A burkolattal és a homlokzat mozgalmas, elbillenő tömegalakításával a földmozgások által súlypontjukat vesztett sziklatömböket akartam megidézni, s ezzel utalni a történelmi kataklizmára. Mert a holokauszt a történelem földrengése volt. A beépítési vonal töredezettsége, a kifelé dőlő saroképületrész, a burkolati síkok ferdesége mind arra ösztönöz, hogy itt a szemlélőnek is a normalitáson kívül kell helyeznie magát. - Hatalmas, szegecselt acélkapun lépünk be, és átsétálunk egy fémvizsgálón. Riasztó. - A krómacél kapu durvasága, szegecseltsége már a holokausztra utal, a biztonsági beléptető pedig a terrorizmus miatt követelmény. A kapukat Seregi György kovács iparművész készítette. Itt találkozik a régi épület az újjal Hosszú a névsor a táblán: rokonaink, honfitársaink