Budapest, 2004. (27. évfolyam)

3. szám május - Budapest

1 MÁIIIS f

lflflff BUDAPEST BUDAPEST a városlakók lapja XXVII. évfolyam 3. szám Megjelenik minden hónap 15-én Alapítva: 1945 /-///. évfolyam, 1945-1947 (szerkesztő: Némethy Károly, Lestyán Sándor) IV-XXVI. évfolyam, 1966-1988 (szerkesztő: Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó, Szabó János) Szerkesztő: Buza Péter A kiadást gondozzák a Nagy Budapest Törzsasztal tagjai és vendégei: Bogárdi Mihály, Bor Ferenc, Buza Péter, Del Medico Imre, Droste Wilhelm, Fodor Béla, Franki Aliona, Gerle János, Gyimesi Zsuzsa, Holló Szilvia Andrea, Juhász Gyula, Lakatos Tibor, Mezei Gábor, N. Kósa Judit, Nemes Tamás, Prusinszki István, Ráday Mihály, Rátonyi Gábor Tamás, Rozsnyai József, Saly Noémi, Tosics Iván, Török András, Vadas Ferenc, Vargha Mihály, Vékás Magdolna, Zeke Gyula, valamint Csákvári Géza, Csordás Lajos, Varga Lajos Márton. A szöveggondozást Bognár Antal végezte. Megjelenik a Száz magyar falu könyvesháza Kht. kiadásában. Felelős kiadó: Farkas Erika ügyvezető igazgató. A szerkesztőség címe: 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B. Telefon: 221 -7598, fax: 363-2017 E-mail: budapest@mail.tvnet.hu Web: http://budapest.neuropolis.hu/ Szerkesztőségi órák: minden hónap első keddjén délután öttől hétig a Spinozaházban (Budapest, VII. Dob utca 15.) Stúdiómunka: Tandem Grafikai Stúdió - Faragó István és László Zsuzsa (1027 Budapest, Bem József utca 22.) Telefon: 355-3777 Nyomdai munka: Grafika Press Rt. 1101 Budapest, Monori utca 1-3. Vezérigazgató: Farkas Tamás. Telefon: 262-5747, 261-5680 ISSN: 1785-590X Nyilvántartási szám: 2.2.4./237/2004 A boritón: Matits István írása a csatlakozási ünnepségről a 2-3. oldalon, Sebestyén László felvétele A hátsó borítón: Illusztráció Buza Péter cikkéhez: IIa Groffits a kapitány..., 14-15. oldal • BUDAPEST a minap de jure is belépett az Európai Unióba. De facto már régebben belépett, amikor a forint konvertibilis lett. Mégis nag}' nap volt május 1-je: a város 86 év után közjogi szempontból is visszakerült oda, ahová született. Ugyanabba az országba, ahol Bécs is található. Annak idején ez termékeny helyzetnek bizonyult. I.ássuk, mire megyünk most, amikor már nem ketten vagyunk. Látni való, hogy Európa, amíg e belépésre vártunk, lényegesen összement, hála az internetnek és a fapados légitársaságoknak. Azt kérdezi, Szerkesztő Úr, mit visz Budapest az unióba. Viszi, ami benne a legérdekesebb: a régit és az újat, ennek furcsa, bomlékony egyensúlyát. Viszi az évtizedekig lenyomott, majd eleresztett rugó friss energiáját, a leküzdhetetlen életerőt. Viszi dinamikus, kötelező orosz nyelv nélkül, internettel szocializálódott fiatalságát. Viszi a mindent leszóló bugris elégedetlejiséget és a folyvást újratermelődő rajongást. Viszi termékenyen sznob, egyre feljebb emelkedni akaró új uralkodó elitjét. Viszi pazar kortárs kultúráját és megbízhatóan gazdag zenei életét. Viszi a 23 darab, kerületnek csúfolt őrgrófságot, amely jót megfelel a demokráciánknak, amely elég erős, ha meg kell akadályozni valamit, de gyenge, ha valamire igent kell mondani. Viszi magával fürdőit, ahol reggelente nem családapák tízezrei sakkoznak a gőzölgő meleg vízben. Viszi a régi vásárcsarnokokat és az újonnan épült kávéházakat. Viszi golyó lyuggatta mellékutcáit, ahol a fizikai és vizuális mocsok vívja párbaját az európai épített örökségből tehetséggel kölcsönzött motívumokkal. Viszi a gigantikus Parlamentjét, egy gótikus templom és egy török fürdő keresztezését (copyright Illyés Gyula). Viszi az új Nemzeti Színházat, egy Mc Donalds és egy céllövölde keverékét (magánlelemény). Viszi fényűző (egyetlen) sugárútját, az egyre jobb éttermeivel. Viszi magával a rekordszámú ebet, s a lassan, de növekvő számú környezettudatos gazdit. Viszi az alig szegregált belső kerületeit, ahol még mindig együtt laknak a koldusok és a királyfik. Viszi a procc villanegyedeit, a lakóparkjait. Viszi az elit gimnáziumait és a szellemi rozsdaövezetét. Viszi luxusszállodáit, ahol már elég hely van Európa minden maharadzsájának. Budapest, mint tetszenek látni, „mindet visz"'. A fejlődés alkalmasint feltartóztathatatlan. Ha nem vigyázunk, Európa legnagyobb titokban tartott, forrongó kincsét lerontjuk egy nagy kultúrájú, unalmas, kicsiny ország túlméretezett fővárosává. Ha Budapest címerét most kellene megalkotni, igen nehéz dolgunk lenne. Sajnos, Párizs a maga hajócskájával lefoglalta a tömör változatot: „Hánykolódik, ámde nem süllyed el." A mi jelszavunk talán az lehetne: „Mindazonáltal". A csatlakozó Budapest címerére ezennel előterjesztek egy komplex javaslatot. Zöld mezőben nagy pajzs, ráhelyezett középpajzzsal. A hasított középpajzson a kiscímer látható: zöld mezőben barna kutyaszarhalom, kiemelkedő középső részén a jobb oldali operaházi Szfinx. (Amelyen egykor Ady Endre lovagolt.) A nagypajzs negyedelt, alul ívelt oldalú ékkel. Az első mező a gazdagok címere: kék mezőben három aranygyűrű lebeg. A második mező a gurmék és gurmandok címere: fasírt és szarvasgomba. A harmadik mező a városvédők címere: a kék mezőt ezüst, hullámos ikerpólya osztja. A két pólya közti vörös mezőben ma gyártott kandeláber. A negyedik mező a küzdelmes életet élők címere: vörös pólyával vágott pajzs. A felső kék mezőben arany csőrű, vörös nyelvű, növekvő, kiterjesztett szárnyú villanyszámlás. Az ötödik mező a reménykedők címere (ívelt oldalú ékben): vörös mezőben jobb lábával sziklán álló, balra néző, kiterjesztett szárnyú turulmadár. Bal lábát a sziklán fekvő korsón tartja, melyből aranyérmék ömlenek a sziklát balról mosó folyóba. A sas felett arab számos óralap lebeg, amely a 24. órát mutatja. A középcímer nagypajzsán egy érett budapesti szépasszony nyugszik, azt szimbolizálva, hogy a budapestieknek már nem lehet újat mondani. Pajzstartók: jobbról és balról egy-egy lebegő, fehér ruhás, sötétszőke vagy világosbarna hajú angyal: az „igen" és a „nem " angyala. De mindketten azt susogják szerelmesen: BUDAPEST. •