Budapest, 1988. (26. évfolyam)
11. szám november - Raj Tamás: Templom a történelemben
világhírű francia zeneszerző Budapestre érkezett, Liszt javaslatára a Dohány utcai zsinagógában tartotta meg koncertjét. Liszt hangsúlyozta, hogy ez a hangverseny ,,a haladó művészvilág és a frissen egyenjogúsított zsidóság baráti kézfogásának szimbóluma". Ilyen baráti kézfogásnak nemegyszer volt tanúja ez az ódon épület. Alig egy esztendővel a templom felavatása után, 1860. december 20-án nagyszabású ünnepséget rendeztek a zsinagógában, ezen a pesti zsidóság egyértelműen felsorakozott a magyar nemzeti követelések mögött. Az ünnepi istentiszteleten — felekezetre való tekinet nélkül — államférfiak, tudósok, írók és művészek vettek részt. A nemzeti zászlót lobogtató tömeg ekkor énekelte először zsinagógában a Szózatot. Nemsokára, 1861. június 6-án — a Teleki László halála alkalmából rendezett emlékünnepségen — a Himnusz is fölhangzott a Dohány utcai templomban. Langer korabeli kőnyomatán (a szomszédos Zsidó Múzeumban található) a képviselőház tagjait látjuk a padsorok között fekete díszmagyarban. Széchenyi István, a legnagyobb magyar tragikus halálakor is mély gyásszal kísért rekviemet tartottak. Amikor Kossuth Lajos koporsóját 1894-ben hazahozatta az emlékét őrző kegyelet, néhány nappal a temetés után, április 5-én tiszteletére gyászba borult a Dohány utcai zsinagóga. Az ünnepélyen Kossuth fiai is részt vettek. Említésre méltó, hogy a templomot eredetileg nem szabad térre építették. A telekadottságok miatt házak közé szorult, így aztán szépsége sem érvényesült kellőképpen. A templom felújítása 1929 és 1931 között egész környezetének újjávarázsolásával járt együtt. Ekkor emelték a Zsidó Múzeum, az árkádsor és a Nagytemplom mögött a Hősök templomát. A lebontott saroképületben született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a modern zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában látható. Valahányszor a fővárosban a bosszú és a gyűlölet szelleme elszabadult, a Dohány utcai templom volt annak egyik céltáblája. 1919 őszén, az ellenforradalom idején még sikerült egy bombamerényletet megakadályozni a zsinagógában, később azonban többször is szomorú események zavarták meg a jámbor áhítatot. 1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő életét: egyikük gyermek volt. 1938 február 3-án — már a készülődő fasizmus jegyében — a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak a péntek esti istentiszteletről távozók közé. A fasizmus és a nyilasterror idején itt állították föl a deszkapalánkkal körülvett pesti gettót; egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte fekvő háztömbökben közel 70 ezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, mondhatni élelem és gyógyszer nélkül, állandó halálfélelemnek kitéve. A különféle nyilasbandák tetszésük szerint törtek be a gettóba, fosztogattak és gyilkoltak. Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte; ezek egyike-másika ma is látható, az évtizedes elhanyagoltság csak még inkább előtérbe helyezte azokat. A templom kertjében temették el a gettóban legyilkolt vagy éhenhalt áldozatok ezreit; többségüket a felszabadulás után kihantolták, de több mint hétezren — jó részük névtelenül, tömegsírban — továbbra is itt alusszák örök álmukat. Ez a mártírok temetője. A gettó falait 1945. január 18-án a szovjet hadsereg rombolta le, amelyről az árkádsorban tábla emlékezik meg. Ugyancsak emléktábla őrzi a Hasomér hacair nevű baloldali cionista csoport önfeláldozó hőseinek a nevét is, akik az ellenállásban és a mentésben közreműködtek. Ott van Szenes Hanna költő és partizánlány táblája is, aki a palesztinai Zsidó Brigád ejtőernyőseként próbálta menteni Budapest üldözöttjeit. A zsinagóga történelmünk nem egy súlyos viharának emlékét, sebeit hordozza, sajnos, mindmáig jól láthatóan. Öröm és bánat hangjai keveredtek falai között, körülötte. Ám kerámiadíszítésének egymásba fonódó mintái a végtelent és a szeretetet jelképezik. Hagymakupoláival, égbe nyúló tornyaival pedig mintha a mesés Kelet egy darabja, Krúdy tollát is megihlető hangulata tárulna elénk a Dohány utca mindennapi forgatagában. RAJ TAMÁS A zsinagóga belső tere a frigyszekrény felől 37