Budapest, 1988. (26. évfolyam)

11. szám november - Raj Tamás: Templom a történelemben

világhírű francia zeneszerző Budapestre érkezett, Liszt javaslatára a Dohány utcai zsinagógában tartotta meg koncertjét. Liszt hangsúlyozta, hogy ez a hangver­seny ,,a haladó művészvilág és a frissen egyenjogúsított zsidóság baráti kézfogá­sának szimbóluma". Ilyen baráti kézfogásnak nemegyszer volt tanúja ez az ódon épület. Alig egy esztendővel a templom felavatása után, 1860. december 20-án nagyszabású ün­nepséget rendeztek a zsinagógában, ezen a pesti zsidóság egyértelműen felsorako­zott a magyar nemzeti követelések mö­gött. Az ünnepi istentiszteleten — feleke­zetre való tekinet nélkül — államférfiak, tudósok, írók és művészek vettek részt. A nemzeti zászlót lobogtató tömeg ekkor énekelte először zsinagógában a Szózatot. Nemsokára, 1861. június 6-án — a Teleki László halála alkalmából rendezett em­lékünnepségen — a Himnusz is fölhang­zott a Dohány utcai templomban. Langer korabeli kőnyomatán (a szomszédos Zsi­dó Múzeumban található) a képviselőház tagjait látjuk a padsorok között fekete díszmagyarban. Széchenyi István, a leg­nagyobb magyar tragikus halálakor is mély gyásszal kísért rekviemet tartottak. Amikor Kossuth Lajos koporsóját 1894-ben hazahozatta az emlékét őrző kegye­let, néhány nappal a temetés után, április 5-én tiszteletére gyászba borult a Dohány utcai zsinagóga. Az ünnepélyen Kossuth fiai is részt vettek. Említésre méltó, hogy a templomot ere­detileg nem szabad térre építették. A te­lekadottságok miatt házak közé szorult, így aztán szépsége sem érvényesült kellő­képpen. A templom felújítása 1929 és 1931 között egész környezetének újjáva­rázsolásával járt együtt. Ekkor emelték a Zsidó Múzeum, az árkádsor és a Nagy­templom mögött a Hősök templomát. A lebontott saroképületben született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a modern zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában látható. Valahányszor a fővárosban a bosszú és a gyűlölet szelleme elszabadult, a Dohány utcai templom volt annak egyik céltáblá­ja. 1919 őszén, az ellenforradalom idején még sikerült egy bombamerényletet meg­akadályozni a zsinagógában, később azonban többször is szomorú események zavarták meg a jámbor áhítatot. 1931 ta­vaszán revolveres merénylő golyói oltot­ták ki két hívő életét: egyikük gyermek volt. 1938 február 3-án — már a készülő­dő fasizmus jegyében — a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak a péntek es­ti istentiszteletről távozók közé. A fasiz­mus és a nyilasterror idején itt állították föl a deszkapalánkkal körülvett pesti get­tót; egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte fekvő ház­tömbökben közel 70 ezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, mondhatni élelem és gyógyszer nélkül, ál­landó halálfélelemnek kitéve. A különféle nyilasbandák tetszésük szerint törtek be a gettóba, fosztogattak és gyilkoltak. Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte; ezek egyike-másika ma is látható, az évtizedes elhanyagoltság csak még inkább előtérbe helyezte azokat. A templom kertjében temették el a gettóban legyilkolt vagy éhenhalt áldozatok ezreit; többségüket a felszabadulás után kihan­tolták, de több mint hétezren — jó részük névtelenül, tömegsírban — továbbra is itt alusszák örök álmukat. Ez a mártírok te­metője. A gettó falait 1945. január 18-án a szovjet hadsereg rombolta le, amelyről az árkádsorban tábla emlékezik meg. Ugyancsak emléktábla őrzi a Hasomér hacair nevű baloldali cionista csoport ön­feláldozó hőseinek a nevét is, akik az el­lenállásban és a mentésben közreműköd­tek. Ott van Szenes Hanna költő és parti­zánlány táblája is, aki a palesztinai Zsidó Brigád ejtőernyőseként próbálta menteni Budapest üldözöttjeit. A zsinagóga történelmünk nem egy sú­lyos viharának emlékét, sebeit hordozza, sajnos, mindmáig jól láthatóan. Öröm és bánat hangjai keveredtek falai között, körülötte. Ám kerámiadíszítésének egy­másba fonódó mintái a végtelent és a sze­retetet jelképezik. Hagymakupoláival, ég­be nyúló tornyaival pedig mintha a mesés Kelet egy darabja, Krúdy tollát is megih­lető hangulata tárulna elénk a Dohány ut­ca mindennapi forgatagában. RAJ TAMÁS A zsinagóga belső tere a frigyszekrény felől 37

Next

/
Thumbnails
Contents