Budapest, 1988. (26. évfolyam)

11. szám november - Nyíri Éva: A MOM — műszerekkel „mérve”

amerikaiak zsákmányává lettek. Az emberek többsége hazajött. Az itthon maradtaknak — mindenekelőtt az illegális mozgalom részvevőinek — sikerült megakadályozni a gyár teljes kitelepítését, illetve felrobbantását. Február 13-án, Buda és a gyár felszabadulásának napján elszomorító kép fogadta az embereket: a géppark nagy része Ausztriába került, az épületek több mint 30 százaléka romhalmazzá vált. — Hat nappal később — emlékszik Bohn Ferenc — megalakult az MKP üzemi szervezete, s hívó szavára mintegy kétszázan jöttek romot takarítani, a megmaradt gépeket, anyagokat, műszereket kiásni a roncsok alól, kijavítani, üzembe helyezni. Az első időkben még fizetést sem kaptak, hiszen a tisztázatlan tulajdonviemelkedik. S mindez csak 30 százalékos létszámnövekedéssel, vagyis a felfutás nagyrészt a javuló termelékenységnek köszönhető. Ha Süss Nándor feltámadna... Az 1968-ban megkezdődött gazdasági reform — a sokat emlegetett ,,új mechanizmus" — a MOM-ot jó helyzetben találta. A gazdálkodási követelmények elsőbbsége, a vezetők felelőssége és széles döntési jogköre itt már hagyományokra tekintett vissza. Újat csak az önálló exportjog jelentett, ennek is kétszeresen lát-Számítástechnikai készülékek szerelése a MOM-ban szonyok miatt zárolták a MOM Rt. bankköveteléseit. De mit számított ez akkor? Az új vezetés meghirdette a jármű- és geodéziai programot, így járult hozzá az ország újjáépítéséhez és a jóvátételi kötelezettségek teljesítéséhez. A tulajdonviszonyok is csakhamar rendeződtek: a MOM német tulajdonban levő részvényei előbb a Szovjetunió, majd pár évvel később a magyar állam tulajdonába kerültek. Az 1956-os események már egy gyors ütemben fejlődő nagyüzem termelését szakították félbe. Bár a gyárat közvetlen anyagi károk nem érték, az eszmei zűrzavar, a városszerte elharapódzott „összkomfortos sztrájk" itt is több hónapos termeléskiesést okozott. 1957-ben új vezető került a MOM élére: Posch Gyula, aki itt kezdte ipari tanulóként, s fokról fokra haladt egyre feljebb, egészen a vezérigazgatói székig. Az ő irányításával lett a MOM azzá, ami: termékeiről világszerte ismert, megbecsült nagyvállalat. Személyéhez fűződik a korszerű kutatóbázis megteremtése, a laborműszergyártás bevezetése, a geodéziai műszergyártást forradalmasító üvegkör alkalmazása, újabb és újabb gyártmánycsoportok kifejlesztése. A szelektív fejlesztési koncepciót segítette a vezetés előrelátása mellett a világpiacon megmutatkozó igény s a Gazdasági Bizottságnak az a határozata, amely az optikai gyártást teljes egészében a MOM-ra profilírozta. 1963-ban hozzácsatolták a kalibergyárat. Ez azt jelentette, hogy saját, magas színvonalat képviselő műszaki gárdájuk hasonló értékű szakemberekkel egészült ki. Nem véletlen tehát, hogy mérnökeik, kutatóik közül többen Állami Díjat kaptak. Korábbi gyártmányaik mellé pedig felsorakoznak a számítástechnikai programhoz nélkülözhetetlen digitális kijelző készülékek és a mikrohullámú technikához szükséges szerelvények. A következő lépcsőfok: az elektromechanika. Alkalmazása a termelés gyors ütemű növelését eredményezi. Két ötéves tervciklusban — 1960-1970-ig — a termelés több mint háromszorosára ták hasznát: nemcsak a világpiaci árakról, hanem a felhasználók igényeiről is közvetlenül nyerhettek értékes információkat. Ezek pedig sokat segítettek a távlati tervek kialakításánál. Nem csoda hát, hogy a IV. ötéves terv esztendei egyet jelentettek a vállalat fejlődésének legdinamikusabb szakaszával. Erre az időre esett a számítástechnikai részegységek, a lyukszalag-perifériák és a francia licenc alapján készült mágnestárcsás tárolók gyártásának kifejlesztése a MOM-ban. A jól megválasztott licencvásárlás általában „beütött" a vállalatnál. NDK-licenc alapján fejlesztették tovább, például, a szemüveglencsegyártást; amerikai licenc tette lehetővé a műanyaglencsék előállítását. Süss Nándor igencsak meglepődne, ha — valami csoda folytán — visszatérhetne néhány órára egykori gyárába! Ha megnézhetné — mondjuk — a pormentes levegőjű, légkondicionált szerelőműhelyt, ahol számítógépek mágnestárcsás memóriaegységeit szerelik. Ha szemügyre vehetné a Lézi névre keresztelt Helium-Neon szoft lézert, amely egyaránt alkalmas gyógyászati és kozmetikai akupunkturás kezelésekre. Ha végigjárhatná a vidéki gyáregységeket: a mátészalkait, a komlóit, a dunaújvárosit és a zalaegerszegit. Szegner László vezérigazgató-helyettes irodájának ablakából éppen a Sas-hegyre látok. Lankáin — amelyeken még 30 éve színes virágszőnyeget alkottak a ma már védett növények — gombamódra nőttek ki a villák, a családi- és társasházak. — Vállalatunk fennállásának 1976-os centenáriuma óta — mondja a vezérigazgató-helyettes — termékszerkezetünk tovább korszerűsödött. Ebben részint a nemzetközi fejlődés irányára, részint a külpiaci érdeklődésre építettünk. Elsősorban a számítástecnikai programhoz kapcsolódó eszközgyártást fejlesztettük, az úgynevezett flopy-családot. 22