Budapest, 1988. (26. évfolyam)
11. szám november - Kelecsényi László: Csöndkert
tést terveztünk. Ezen belül az új lakótelepeken 32 ezer négyzetméter üzlethálózat építését terveztük. Mintegy 220 millió forintos fővárosi céltámogatással, kerületi beruházásban, ellátatlan területen és elmaradt lakótelepi létesítményként ezer négyzetméter üzlethálózat építésének megkezdése is szerepelt. A vállalatok — saját kedzeményezésű és saját forrásból megvalósuló beruházásként — 26 ezer négyzetméter üzlethálózat létesítését tűzték ki célul. — A tervidőszak első két évének tényszámai, valamint az idei terv alapján a kereskedelmi ágazat a három év alatt várhatóan 627 millió forintot fordít lakáshoz kapcsolódó létesítmények megvalósítására. Ebből a pénzből a lakótelepeken közel 17 ezer négyzetméter új üzlet épül. Ezeken kívül jelenleg kivitelezés alatt áll további 11 ezer négyzetméter üzlet. A kerületek ebben az időszakban az ellátatlan területekre 124,4 millió forint fővárosi céltámogatást igényeltek. Az év végéig kilenc üzlet készül el összesen 2600 négyzetméter alapterülettel. — A számottevő gyarapodás ellenére a fővárosi üzlethálózat alapterülete a tervidőszak első két évében csak 4 ezer négyzetméterrel nőtt, mivel jóval több bolt szűnt meg, mint amire számítottunk. Az idei tervben 6,7 ezer négyzetméter vállalati beruházású üzlet megnyitása szerepel. A vállalati beruházások figyelembevételével a főváros kereskedelmi hálózata várhatóan 40-45 ezer négyzetméterrel bővül, ez azonban 15 ezer négyzetméterrel kevesebb a tervezettnél. — A különböző vállalkozási formák kedvező hatással voltak az áruellátás alakulására, de azokon a területeken, ahol áruhiány mutatkozott, megjelent a „közbülső kereskedelem", az üzérkedés. Ehhez hozzájárul az is, hogy nem kielégítő a bizonylati fegyelem, elsősorban a magán-és a szerződéses rendszerű üzletekben. A szabálysértések oka sok esetben a szakképesítés hiánya, másutt a létszámhiány miatti intenzív fizikai-lelki megterhelés. Nőtt a vásárlók megkárosítása, erősödő tendencia a „pult alatti" kereskedelem is: az áruvisszatartás, a csúszópénz „kikényszerítése". A Kereskedelmi Felügyelőség az ellenőrzések gyakoriságával próbált ennek gátat szabni. 1985-ben 9542 ellenőrzést végeztek, tavaly már 12 097 alkalommal jártak a boltokban, vendéglátóhelyeken. KERESLET ÉS KÍNÁLAT — Melyek azok a gondok, amelyek gátolják a kereskedelem fejlődését? — A lakosság az élelmiszer-kereskedelemmel kerül leggyakrabban kapcsolatba, ezért észrevételeivel is főként ezt a területet illeti. Igény van a boltok hosszabb nyitva tartására, ennek a kívánságnak azonban a vállalatok nemigen tudnak eleget tenni. Magyarázata egyrészt a jelentős létszámhiány — mintegy 5 ezer dolgozóra lenne szükség —, mely fokozatosan a kereskedelmi munka színvonalának csökkenésével is jár. A létszámhiány megoldására hozott intézkedések nem hoztak érdemi változást, sőt, a tanácsi vállalatoknál az idei esztendő első felében átlagosan 15-20 fővel csökkent a létszám az előző évekhez képest. Különösen nagy gondot okoz ez a nyári szabadságolások idején, ezért kell sok boltot a nyári hónapokban bezárni, illetve rövidebb vagy kevesebb műszakban nyitva tartani. Tavaly júliusban 340, az idén júliusban pedig 368 üzlet volt bezárva vagy rövidebb ideig nyitva. — A kenyér és a péksütemények gyártásában és forgalmazásában bekövetkezett változások miatt nehezebb a Kereskedelmi Főosztály koordinációs feladata. A vállalatok és vállalkozók között verseny van kialakulóban, de a versenyfeltételek nem egyenlőek. Sok baj van a kenyér és a pékárú minőségével, hasonlóképp gondot okoz a késedelmes szállítás. A húsipari tagvállalatok részvételével megalakult a Húskereskedelmi Közös Vállalat, ebből adódóan, a koordináció nehézségei miatt, akadnak ellátásbeli-színvonalbeli különbségek. A főváros tej és tejtermékforgalmából 90 százalékkal részesedő Budapesti Tejipari Vállalatot és az élelmiszerkiskereskedelmi vállalatokat jelentős veszteség éri a tejlopások, a nyári időszakban pedig a minőségromlás miatt. A boltok hűtőberendezéséinek leromlott állapota, valamint a kis teljesítményű hűtők nem teszik lehetővé a teljes áruválaszték bemutatását, továbbá elegendő mennyiségű áru tárolását. A zöldség-gyümölcs kereskedelemben a szocialista kereskedelem részaránya 27, a szabadpiacé 73 százalék volt. A Skála-Coop — a Zöldért Vállalat átvétele óta — nem tudta elképzeléseit valóra váltani, s nem javult a zöldség-gyümölcs kínálat. A Bosnyák téri nagybani piac a főszezonban zsúfolt, ami forgalmi zavarokhoz vezet, emellett nem lehet elég hatékony az ellenőrzés. — Az iparcikk-kereskedelem területén nincsenek napi gondok, mint az élelmiszerszakmában, bár a létszámhiány itt is jelentős. Az új adó és árreform bevezetése következtében azonban jelentősen csökkent a vállalatok nyeresége, így mind kevesebb pénzt fordíthatnak hálózatuk korszerűsítésére, felújítására. — A főváros idegenforgalma az utóbbi években jelentős mértékben nőtt; a fejlesztések következtében mind mennyiségben, mind minőségben gyarapodtak a szállásférőhelyek, kevés viszont az alacso-7