Budapest, 1988. (26. évfolyam)
1. szám január - PESTI TÜKÖR
Új „pest-budai" cégérek TETT AM ANTI BÉLA rajza HHHHHHHIHHHHHI^IHHHIi Környezetvédelem Csepelen A csepeli tanács a közelmúltban áttekintette a kerületi környezetvédelem helyzetét. Huszonhárom légszennyező vállalatot tartottak nyilván, közülük tizenkettő lépte túl a megengedett határt. Ezeknek a vállalatoknak több millió forint bírságot kellett fizetniük a légszennyezésért. Tavaly az érvényes levegőtisztaság-védelmi rendelet szigorúbb tanácsi fellépést tett lehetővé az előírásokat megszegő vállalatokkal szemben. Ennek is köszönhető, hogy a Csepeli Papírgyár és a Syntan Vegyianyaggyártó Vállalat jelentősen csökkentette a környezetnek sok bosszúságot okozó légszennyezést. A Csepeli Fémműben új, korszerű leválasztó rendszerrel felszerelt rézfinomító üzemet építettek, s leállították a régi, környezetszennyező berendezéseket. Ma még sok panaszt okoz a Csepeli Vas- és Acélöntöde kúpolókemencéiből származó por- és füstgáz s a formázás, öntés során keletkező kellemetlen szag. A vállalat — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Fővárosi Tanács csaknem tízmillió forintos támogatását fölhasználva — füstgáztisztítót helyez üzembe az idén. A Csepeli Vasmű is kutatja, milyen műszaki megoldással, milyen anyagi alap felhasználásával csökkenthetné a martinüzem ma még jelentős légszennyezését. Többféle szempontot kell mérlegelni, hiszen ha sikerül elfogadható áron elegendő csőgyártási alappesti tükör anyagot vásárolni, akkor távlatilag szóba kerülhet a martinkemencék leállítása is. A következő ötéves tervben jelentős változás várható a csepeli Duna Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gombakomposztáló üzemének közelében. A szövetkezet hamarosan új komposztálóüzem építését kezdi meg Budapest határán kivül. A több száz millió forintos beruházást és az átköltözést 1991-1995 között fejezik be. Több helyen, területen a csatornázás hiánya, a szikkasztógödrökbe kerülő lakossági szennyvíz, az utakról a csapadékkal a vízelnyelő árkokba jutó olaj szennyezi a talajt, a talajvizet. Királyerdőben — a tervek szerint — 1990-ig elkészül az alapcsatorna-rendszer, s ez nagy területen teszi lehetővé az önerős csatornaépítést. A jövőben csak a teljesen közművesített területeken adnak engedélyt szilárd burkolatú út kialakítására. A Vas Gereben utcai átemelőmű elkészültéig a csatornák tisztítatlanul szállítják a Dunába a kommunális szennyvizet, s az ipari szennyvíz tisztítása sem megfelelő valamennyi üzemnél. Az átemelőmű üzembe helyezésével csökken majd a kerületben a Duna szennyezettsége. (M. T.) Városházi mozaik Éles vilák éve Az új év várhatóan az éles viták esztendeje lesz a Városháza életében. Az elkölthető pénz csökken, az árak emelkednek, a gazdasági körülmények súlyosbodnak. Új forrásokat kell feltárni. A legfontosabb kérdés: folytatódhat-e a főváros gyarapodása? Az elért életfeltételek csak úgy tarthatók meg a megszokott színvonalon, ha a fejlődés nem áll meg. Ezért minden lehetőséget megvizsgálnak. A tanács vezetése rangsort állapított meg. Első az egészségügy, az oktatás és a szegény családok segítése. S a közlekedés vagy a művelődés?»,,Szerencsére — mondják — az elültetett fa mindig dúsabb lombot hoz". Vagyis a már felhalmozott belső erők módot adnak mérsékeltebb fejlesztésre, ha a főosztályok kezdeményezőbbek lesznek. Talán az éles viták éve a bátor tettek esztendeje is lesz... Nagykovácsi, Solymár Amikor még a 60-as években napvilágot látott a javaslat: Budapesten rendezzenek világkiállítást, rögtön elkezdődött a vita a helyről. Négy lehetőség kínálkozott: Nagykovácsi, Káposztásmegyer, Óbuda és Kőbánya. Nagykovácsi határa eszményien szép terület. Nincs is nagyon távol. De a megvalósítás feltétele külön városi gyorsvasút építése. Erre viszont hosszú ideig aligha lehet pénzt szerezni. A kiállítás megrendezése nagyon sokba került volna Káposztásmegyeren is. így maradt a választáshoz Óbuda és Kőbánya. Bármilyen döntés születik is, a főváros várja — a világot. S a környék is. A tervezett solymászati bemutató legalkalmasabb helye: Solymár. Többről van szó, mint hogy nomen est omen. A faluban hajdan valóban a királyi solymászok laktak. Törnek a csövek Közműveink jó része elavult. Ezért gyakran törnek a csövek. Hogy ez milyen veszély, bizonyítja a Thököly úti szerencsétlenség. A mindent elárasztó víz házat tett lakhatatlanná. De gondot okoz a sok százéves csatorna másutt is. A termelés megújítása azt kívánja, hogy gazdasági életünkben erőket csoportosítsanak át. Ez érthető. De az már vitatható: honnan és minek a rovására? Kétezer évvel ezelőtt Buda földjén Aquincumnak fejlett csatorna- és vízhálózata volt. Jól tudták: ez a városi élet legfontosabb feltétele. Ebből az elvből most sem lehet engedni. S ez nem kizárólag a közművesítés tervezőinek véleménye. Kereskedők aranykora Az 1987-es év második fele úgy kerül majd be a főváros történetébe: a nagy felvásárlás kora. De lehet, hogy a kereskedők inkább mint elmúlt aranykorra emlékeznek rá. Mert soha ilyen sok árut még nem adtak el hónapok alatt, s valószínű, hogy egy ideig nem is adnak majd el. Ilyen kedvező feltételek között sem. A nagy vásárlás több fontos tanulsággal szolgált. Egyebek között meggyőzte a tervezést: helyes volt a Belváros mentesítése, folytatni kell a külső fejlesztést. S megállapították azt is: a kereskedelem új hálózata képes volt roppant mennyiségű árut megmozgatni, s roppant mennyiségű áru elfér az új lakásokban. De miért „elmúlt" korról beszélnek majd a kereskedők? Véget ér a fővárosi kereskedelem történetének majd ötvenéves szakasza, amikor messze felülmúlta a valóságos kereslet a valóságos kínálatot, s az eladó szívességet tett, ha kiszolgálta a vevőt... Új bécsi vasút Hogyan oldják meg, hogy a világkiállítás látogatója Bécsből gyorsan eljusson a magyar fővárosba? A lehetőségeket most tanulmányozzák. Legfontosabb a vasút fejlesztése. Úgy vélik, hogy a bécsi vonalon megfelelő szervezéssel már napjainkban jelentősen növelhető az utazások sebessége. De szóba került ú'j, nagy teljesítményű vasút építése is. Itt a vonat sebessége meghaladná a 200 kilométert. Ehhez viszont egészen új pálya kell. E vonal csatlakozna az európai hálózathoz. Franciaország után német földön is elkezdődött építése. Angyalföldi kezdet A legutóbbi esztendőkben a közlekedés beruházásai olyan belső erőket halmoztak fel, amelyek a következő időben lehetővé teszik a kereskedelem gyorsabb fejlesztését. Az Árpád híd pesti hídfőjénél naponta annyi ember fordul meg, mint Győr lakossága. Mégis a kereskedelem nem ismerte fel a nagy lehetőségeket. A karácsonyi Angyalkapu már a változás jele. A vállalkozók meghódították a kihasználatlan teret, kivitték az árut a vásárlókhoz. Ez nemcsak a bevásárlást könnyítette meg. Megtörte a jeget, hogy a boltok, áruházak felfedezték a hídfőt — új bevásárlóhely van kialakulóban. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 4