Budapest, 1988. (26. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Szünidő'88 A Fővárosi Tanács V.B. Ifjúsági és Sport­hivatala és Művelődésügyi Főosztálya Szüni­dő '88 elnevezéssel 1988. július 31-től au­gusztus 31-ig vakációs programokat szerve­zett a fővárosi gyermekek számára. A Szünidő '88 programjainak szervezésé­hez pályázat utján 1 000 000,— Ft támoga­tást nyújtottak a meghirdető szervek. 50 helyszínen napi 8-10 választási lehetőséget kínáltak augusztus hónapban a fővárosi gyermekek számára. A 2-3 órás, alkalman­ként félnapos programok spontán bekapcso­lódási lehetőséget nyújtottak a gyermekek­nek. A programokra szülőkkel, nagyszülők­kel, testvérekkel is el lehetett menni. A művelődési házakban, úttörőházakban, sportlétesítményekben, játszótereken, par­kokban szervezett sport-, kulturális és szóra­koztató rendezvényeket keretjáték fogta össze, amely egyben ösztönözte a gyermeke­ket a rendszeres, aktiv részvételre. A keretjá­ték lényege, hogy a különböző típusú prog­ramokon különböző színű bélyeget kapott a résztvevő, amelyből, ha 5 db-ot összegyűj­tött, részt vehetett a záróeseményen és a sor­soláson. Amennyiben 10 db különböző bé­lyeget sikerült összegyűjtenie, a fődíjaknak is várományosa lehetett. A fődíjak sorsolása 1988. szeptember 3-án az Úttörőstadionban, a zárórendezvényen volt, ahol 5 db BMX kerékpárnak lett új, boldog tulajdonosa. A fasor jövője A Népköztársaság útját szegélyező, folya­matosan pusztuló platánfasor felújításának lehetséges módozataival ismertették meg a VI. kerület tanácstagjait, népfrontaktivistáit és lakóit azon a fórumon, amelyet a kerületi tanács és népfrontbizottság szervezett a KPVDSZ-székházban. A cél természetesen nem csupán a széles körű, a környezetvédel­mi, a kulturális-történeti szempontokat fi­gyelembe vevő és az anyagi lehetőségeket is feltáró tájékoztatás volt. A szervezők — a kerületi tanács végrehajtó bizottsága korábbi döntése alapján — a szakértők és a lakosság véleményét, javaslatait is igyekeznek folya­matosan megismerni a döntés előkészítése­ként. Ennek érdekében a fórumra meghívták a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága és a BKV képvi­selőit is. A Főkert már az 1960-as években észlelte a fasor pusztulását és szakértők bevonásával programot dolgozott ki megmentésére. Sem akkor, sem azóta semmiféle módszer nem hozott eredményt. Az urbanizáció káros ha­tásai következtében az öreg fák legyengül­tek, a fiatal, későbbi ültetésűek sem tudtak megfelelően fejlődni, s a fasor csaknem tel­jes egésze gombabetegségben szenved. A Főkert véleménye szerint a súlyosan be­teg, különböző korú és fafajú fasor rende­zetlen összképet mutat és nem méltó a nem­zetközi hírű sugárúthoz. Ezért olyan szakmai javaslatot tett — a kerületi tanács vélemé­nyével összhangban —, amely szerint a felú­jítást a kisföldalatti rekonstrukciójával egyi­dőben és összhangban kellene elvégezni. Re­ális megoldásnak azt tartják, ha az egész Népköztársaság útján egységes, azonos korú és fajú, viszonylag igénytelen, mégis a kör­nyezetbe illő fákból új fasort telepítenek. Er­re legalkalmasabbnak az egyenes törzsű, dús lombkoronájú, a városi ártalmakat jól tűrő ostorfákat tartják, amelyek a Népköztársa­ság útjának a Bajcsy-Zsilinszky út és a No­vember 7. tér közötti szakaszát díszítik, s ilyen előnevelt fákból kellő mennyiség áll rendelkezésre az új telepítéshez. (-er) Megszűnik a kénsavgyártás Csökkentették a kénsavtermelést a Buda­pesti Vegyiművekben; a nyár elejei nagyjaví­tást követően már csak fele kapacitással üze­mel a kénsavgyártó részleg. A vállalatnál környezetvédelmi okokból a jövő év első fe­lében megszüntetik a kénsavgyártást, s e te­vékenységet a Tiszamenti Vegyiművek veszi át. A kénsavüzem háromévenkénti nagyjaví­tása az idén vált esedékessé, viszont a hátra­levő idő rövidsége miatt az egész gyártórend­szer felújítása már nem lenne kifizetődő. Ezért döntött úgy a vállalat vezetősége, hogy a kénsavgyártáshoz használatos két kemence közül csak az egyiket újítják fel, s fele kapa­citással üzemelnek tovább. Ez egyben azt is jelenti, hogy csökken a környék levegőjének szennyezettsége, kevesebb kéndioxid jut az üzemből a szabadba. A kéndioxid-kibocsátás mérséklésére már eddig is több intézkedést tettek, ám a levegő szennyezésének mértéke így is jóval megha­ladta a megengedettet. Ezért eddig évente ál­talában 1 millió forint körüli környezetvédel­mi bírságot fizettek, a szigorodó előírások miatt azonban ez most már mintegy 8-10 mil­lió forintjába kerülne a vállalatnak. A kénsavgyártás jövő évi végleges leállítá­sára nem volt könnyű meghozni a döntést, hiszen ez az intézkedés jelentős kiesést okoz a vállalatnak a termelésben és a nyereségben egyaránt. A Budapesti Vegyiműveknek a kénsav és az ahhoz szorosan kapcsolódó kü­lönféle termékek, gyógyszer- és konzervipari anyagok gyártása évi 200 millió forintos ter­melési értéket, s 30 millió forint körüli nyere­séget jelentett eddig. Ezt a kiesést nemcsak ki kell gazdálkodniuk, hanem többletkiadást jelent majd a számukra, hogy a gyártás be­szüntetése után másoktól kell megvásárolni­uk a műtrágyáik, növényvédőszereik előállí­tásához szükséges kénsavat. (-r -r) A Fővárosi Levéltár új épülete A Leonardo da Vinci utcában a harmadik negyedévben adják át a Fővárosi Levéltár új épületét, amely jelentősen javít e fontos bu­dapesti közgyűjtemény helyzetén. A levéltári körülmények gyökeresen változnak: a raktár birtokbavétele lehetőséget teremt a levéltári kutatás szakmai feltételeinek javítására is. Az épület átadásával lehetőség nyílik a bazi­lika altemplomában lévő, illetve a dunavar­sányi és a Gorkij fasori szükségraktárak megszüntetésére, így a mintegy 14 ezer folyó­méternyi iratanyag az eddigieknél lényegesen jobb, korszerűbb és biztonságosabb környe­zetbe kerülhet. A legfontosabb tennivaló most a költözés szakszerű és zökkenőmentes megszervezése. A megmozgatandó és költöz­tetendő irat mennyisége, a feladat összetett­sége és példátlan volta nagyfokú körültekin­tést, szakszerű előkészítést követel fenntar­tóktól és üzemeltetőtől egyaránt. A KÖJÁL szakértői vizsgálata szerint az említett levél­tári raktárakban őrzött iratok teljes körű fer­tőtlenítésére lesz szükség. A Leonardo utcai épület átadásával Buda­pest VII. ötéves tervének egyik jelentős köz­művelődési célú beruházása valósul meg. Az épület megnyitásával javulnak a gyűjtőmun­ka feltételei is. Ennek hangsúlyozása azért is fontos, mert a levéltár a 80-as évek közepe óta — a raktárak zsúfoltsága miatt — jelen­tősebb mennyiségű, történeti értékű iratot nem vehetett át megőrzésre. (m. t.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents