Budapest, 1988. (26. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Berti Béla: Vízgazdálkodás a budapesti agglomerációban

FÓRUM budapesti telep: 560 ezer köbméter, Budapest (észak-csepeli)telep: 1360 ezer köbméter, dél-budai telep 132 ezer köbméter. Az alábbiakban azokat az agglomerációs településeket tüntetjük fel, amelyek szennyvíztisztítás szempontjából a fenti három telephez csatolhatok. Az észak-budapesti telephez csatlakozik: Budakalász, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár, Pilisborosjenő és Üröm, továbbá Göd, Fót és Mogyoród. A központi telephez csatlakozik: Nagykovácsi, Csömör, Kerepestarcsa és Nagytarcsa, továbbá Üllő, Gyömrő és Ecser, nagy távlatban Ecseren keresztül Maglód is. A dél-budai telephez csatlakozik: nagy távlatban — az ezredforduló után — Budaörs, Törökbálint és Budakeszi. A szennyvíztisztítási program szerint a budapesti tisztítótelepek alkalmassá tehetők, hogy az övezetből az ezredforduló után napi 78 740 köbméter szennyvizet „fogadjanak". Ide csatlakoztatható: a szentendrei regionális rendszerből Leányfalu, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor és — nagy távlatban — Csobánka; a közép-csepeli telepből Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Taksony, Halásztelek, Szigethalom és Tököl, valamint a Csepeli Autógyár; az érdi regionális rendszerből Diósd és Tárnok. Egyedi tisztítótelepen fogják tisztítani Pécel, Alsónémedi, Százhalombatta, Budakeszi és Kisoroszi szennyvizeit. Vízrendezés, védőövezetek, források A felszíni vízrendezés célja, hogy a főváros és a Pest megye vízgyűjtő területeiről a felszíni vizek, akár az egyesített rendszerű csatornahálózatból, akár közvetlenül úgy kerüljenek a Dunába, hogy elkerülhetők legyenek a káros elöntések, iszap- és hordaléklerakódások, valamint eróziós károk. Az agglomeráció településeinek természetes vízfolyásait mentesíteni kell a szennyvizektől, ami csak a csatornázottság fejlesztésével érhető el. A belterületi vízrendezés feladata még a természetes lefolyás nélküli, mély területek rendezése is. A jelenleg nyilvántartott mélyterületek száma 42, ebből a budai oldalon 12, a pestin 30 található. VÍZELLÁTÁS 1. meglevő ivóvízvezeték, 2. tervezett ivóvízvezeték, 3. meglevő, tervezett víztározó medence, 4. víztorony, 5. nyomásfokozó gépház, 6. meglevő víztermelő telep, 7. ter vezett víztermelő telep A Duna jobb parti területein a fővároson is átfolyó Hosszúréti patak kiépül, a II. kerületi Nagyördögárok Hidegkúti út—Nagyrét közötti szakaszának beboltozása folyamatban van, az Aranyhegyi patak a Szentendrei útig rendezettnek tekinthető, míg a Szentendrei út-főváros határa közötti szakasz kiépítése VII-VIII. ötéves tervi feladat (Mocsárosdűlő, Aranyhegyi lakótelepek). Vízrendszeréhez tartozik: Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Soroksár, Pilisborosjenő és Üröm. A VII. ötéves tervben kezdődik a békásmegyeri lakótelep vízrendezése (Csillaghegyi-, Kőbányai-, Ürömi-árok). A VII. ötéves tervben várható a Derapatak Pomáz belterületére eső szakaszának rendezése. A Barátpatakot a Szent István-telepi árokkal együtt Budakalász belterületéig kell rendezni; a Bükkös-patak megkezdett rendezését elsősorban Szentendre belterületén — folytatni kell; a Sztaravodapatak kiépítettsége jelenleg 30 százalékos. A Duna bal parti területei közül a Gödön átfolyó Ilka-patak rendezése VII. ötéves tervi feladat, a Szilas-patak rendezése a Káposztásmegyeri lakótelep beruházásához kapcsolódik. A Rákospatak jelenleg megfelelően rendezett; képes fogadni Pécel, Isaszeg, Gödöllő vizeit. A vízfolyások mellett a terv öt-öt méteres védősávval számol, amely egyes esetekben zöldsávonként 5-20 méterre szélesedik ki, ezzel biztosítaná a városrészek szellőzését. A még foglalatlan források a főváros vízkészletének hasznosítására bevonhatók lennének. — A főváros közigazgatási határain belül ismert 89 barlang idegenforgalmi, gyógyászati, tudományos, sport és turisztikai, gazdasági és egyéb célú (pl. víznyerőhely, polgári védelem) hasznosítására van lehetőség. Árvízvédelem, folyamszabályozás Az árvízvédelem a településszerkezettel kölcsönhatásban álló környezetátalakító tevékenység is. Az övezetben és a peremkerületekben lévő védőművek kiépítettsége jelenleg elmarad a belvárosi partszakasz védőműveinek kiépítettségétől. A főváros elsőrendű védvonalain túlmenően, a másodrendű védművek a budai CSATORNÁZÁS 1. gravitációs csatorna, 2. tervezett gravitációs csatorna, 3. tervezett szennyvíznyomócső, 4. meglevő, tervezett átemelő, 5. érkező szennyvizek (tervezett), 6. meglevő, tervezett szennyvíztisztító telepek: A. É-pesti, B. D-pesti, C. Csepeli, D. D-budai, 7. Budapest határa 35