Budapest, 1988. (26. évfolyam)

8. szám augusztus - PESTI TÜKÖR

Új" pest-budai cégérek TETTAMANTI BÉLA rajza Vendégek a Budapest szerkesztőségében Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter július 7-én meglátogatta szerkesztőségünket, kíséretében volt Mendele Ferenc, az Országos Műemlék Felügyelőség igazgatója. Mint ismeretes, szerkesztőségünk a közelmúltban költözött Óbudára, Krúdy Gyula egykori hajlékába, amelyet az OMF szakemberei varázsoltak újjá. A házban és a hozzácsatlakozó épületekben alakítják ki a magyar műemlékvédelem restaurátor-központját. A kötetlen beszélgetés fő témája volt a műemlékvédelem jobb munkáját segítő sajtó felelősségteljes szerepe. A miniszter kifejtette reményét, hogy az OMF-restaurátorok és a szerkesztőség együttélése arra is jó alkalmat kínál, hogy munkatársaink alaposabban megismerjék a magyar műemlékvédelem szép föladatait. Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy Krúdy Gyula emlékét és örökségét nemcsak az író életéhez fűződő relikviák gyűjtésével igyekszünk megőrizni, de szelleméhez híven érzékeny figyelemmel törődünk a mai Budapest mindennapi örömeivel és gondjaival. Július 8-án Dr. Oláh László, a Magyar Posta elnökhelyettese látogatott hozzánk. Lapunk és más szerkesztőségek munkatársait tájékoztatta a megújhodni kész Magyar Posta terveiről és a postai szolgáltatások várható korszerűsítéséről. A baráti beszélgetés résztvevői hangoztatták, mily fontos, hogy egymás munkáját megismerjük, hiszen a dolgok jobbításáért végzett közös munkát csakis a kölcsönös megértés viheti előbbre. pesti tükör A III. kerület vezetői, Steiner Arnold, a pártbizottság első titkára és Kiss Imre tanácselnök július 13-án megtisztelték látogatásukkal a Budapest szerkesztőségét. Megelégedéssel fogadták, hogy a főváros lapját Óbudán szerkesztjük, a városrész múltját idéző környezetben, ahol már olyan szellemi műhelyek tevékenykednek, mint az OMF restaurátor-központja és a hányatott sorsú Épitéstörténeti Gyűjtemény; ezekhez csatlakozik hamarosan a helyreállított egykori Korona-szállóban és kávéházban az Óbudai Művelődési Központ. A baráti eszmecserén lapunk vezetői hangsúlyozták, hogy a Budapest munkatársai akárcsak eddig, ezután is szívükön viselik a városrész sorsát. (-s -y) Városházi mozaik Hol legyen a világkiállítás? Őszre várható a döntés: hol legyen a világkiállítás Budapesten? Most öt kerület verseng: Óbuda, Újpest, Kőbánya, Csepel, Dél-Buda. A III. kerület két hellyel is. Ha a feltételek megteremtésének költségeit nézik, legolcsóbb a megvalósítás Aquincumban. Kőbányán és Csepelen nagyjából ugyanennyi lenne a kiadás. Legtöbbe Kiscellen és Gazdagréten kerülne. Mindkét helyen a közlekedés vinne el igen sok pénzt. A tervezők szerint a legvonzóbb terület Aquincum, a Duna és a római emlékek miatt. Festőien szép a táj Kiscellen és Gazdagréten is. Könnyen megközelíthető Aquincum és Kőbánya; Káposztásmegyer és Csepel távol esik. Fontolgatják azt is, hol lehetne a nemzetközi vásár állandó helye. Legkedvezőbbek a körülmények Aquincumban, de szóba került Kőbánya és Gazdagrét is. Látogatók repülővel A világkiállítás tervezői között a legnagyobb vitát a közlekedés megoldása kelti. Bécsből indokolt külön vasutat építeni. Sok vendég érkezik majd kocsival, ez megfelelő parkolási lehetőségeket kíván. Elérhető a főváros a Dunán is. Ha Aquincumban vagy Káposztásmegyeren nyílik a világkiállítás, a folyam partján új kikötőket építenek. A repülővel érkező látogató Káposztásmegyeren, Csepelen vagy Gazdagréten is leszállhat. A tömegközlekedés gerince Aquincumban és Csepelen a gyorsvasút, Káposztásmegyeren, Gazdagréten és Kőbányán pedig a metró lehet. A jó kapcsolat megteremtése csak tekintélyes fejlesztéssel oldható meg. Zöld díszlet A világkiállítási készülődés sok új gondolattal gyarapíthatja a város általános fejlesztését. A vitában hangzott el a zöld díszlet javaslata. ,,Ha Kőbányán nem elég vonzó a táj — mondták —, akkor szépítsék meg a kertészek." Valójában nem arról van szó, hogy a díszlet eltakarja a csúf városképet. A dús növényzet hátteret ad, hangulatot teremt. Nem leplez, hanem kiemel, s mindenképpen díszít. Ezért a szervezők sürgetik: a kiállítási utak mentén vizsgálják meg a terek, utcák, negyedek arculatát, s még az idén kezdjék meg a tervszerű fásítást. Ez halaszthatatlan feladat az új negyedekben is. Amikor London mellett felépítették az új kisvárosok kockáit, hasábjait, azonnal nagy fákat helyeztek el körülöttük. így feloldották a sivárságot. Nálunk ez, sajnos, elmaradt. Pedig a egyhangú építkezés, a széles utak, a hatalmas terek követelik a fákat. Külvárosi belváros Sok kísérlet történt már, hogy jobb, egyszerűbb kifejezést találjanak a városrészközpont helyett. Sajnos eddig még nem sikerült. Az egyik ötlet: külvárosi belváros. Az olvasó sejti miről van szó. A külső városrész — mondjuk: Dél-Pest — központja. Mégse a legszerencsésebb megjelölés. A vita tart, közben a korábban jóváhagyott városrészközpontok száma nő. Előbb a belváros körül hat, majd kilenc részre osztották a fővárost. Az új tervek szerint a városrészközpontok száma az ezredfordulóra eléri majd a tizenegyet. Lehet, hogy a belváros és a tizenegy városrész a XXI. század elején tizenkét igazgatási egység lesz? Szállodák mindenütt Vizafogónál elkezdődött a magyar-finn közös vállalkozásban tervezett szálló építése. Ezt újabb beruházások követik. Angyalföldön még a Váci út és Dagály utca sarkán van megfelelő hely szállodáknak, szemközt Óbudán pedig az Árpád hídnál és a Flórián tér mellett. A Városháza számol azzal, hogy a budapesti vendégjárás következő esztendőkben jelentősen fellendül. A nagy várakozást részben az általános fejlődés, részben a világkiállítás és a történelmi évfordulók megünneplése indokolja. Ezért megvizsgálják, hol lehet új szállodákat építeni. Budán a Várhegy oldalában, a Dunaparton, a Moszkva-téren, a Petőfi hídnál kínálnak lehetőséget, a Belvárosban a Kálvin téren kívül a Szabadság téren, a Roosevelt téren, a Bécsi utca és a Deák Ferenc utca sarkán. De szóba került a Hungária körút és a Kerepesi út találkozópontja, valamint Kispest is. Pusztító zsúfoltság Temérdek a panasz a megnőtt Rákóczi úti forgalomra. Nagy a zaj, sok a por, a járdán mozdulni sem lehet. Telítődött a főút. A nagyvárosban idegeink legfőbb pusztítója a zsúfoltság. Most tudósok vizsgálják meg, milyen hatással van az egészségre, életünkre, hogy nincs meg a kellő tér az utcán, áruházban, buszon vagy a lakásban. S főként azt kell eldönteni, mit lehet tenni. Egyik megoldás a belvárosi forgalom nagyarányú csökkentése. Ezért folytatni kell a Hungária gyűrű és a Munkás körút építését. Gyorsítani kívánják a városrészközpontok fejlesztését is. Nagy kérdés: kimennek-e a vállalkozók a külvárosi belvárosokba. Erre a legösztönzőbb — nyugati tapasztalat szerint — az árak és az adók megfelelő szabályozása lehet. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 4