Budapest, 1988. (26. évfolyam)

8. szám augusztus - PESTI TÜKÖR

Nyári karbantartás A budapesti fűtőművek hőközpontjainak, erőműveinek nyári hálózatkarbantartási munkáit augusztus utolsó napjaiban fejezi be a Fővárosi Távfűtő Művek. Az óbudai fűtőműben másfél hónapja láttak munkához: az óbudai, a kaszásdűlői, a Római úti és az Árpád fejedelem úti lakónegyedben élőknek hat napon át kellett nélkülözniük a meleg vizet. Az újpalotai fűtőműhöz tartozó kerületrészekben is ekkor kezdődött a karbantartás, ám ott két hétig nem folyt a csapból meleg víz. A Főtáv szakemberei hozzáláttak a kőbányai erőmű műszaki átvizsgálásához is, ugyanekkor dolgoznak az Országbíró utcai negyedben, illetve annak környékén. A délpesti körzetben is megkezdődött a munka. A pesterzsébeti fűtőmű után a sorrend a következő: az észak-pesti üzemigazgatósághoz tartozó városrészek közül az újpesti erőmű, a Füredi utcai, valamint a Révész utcai fűtőmű felújításán dolgoznak a Főtáv szakemberei. A dél-pesti térségben, a kispesti erőműben, a rákoskeresztúri, valamint a józsefvárosi fűtőműben ugyancsak a napokban láttak munkához. Augusztusban a békásmegyeri lakótelep és a kelenföldi térség következik. A vállalat dolgozóinak ugyancsak augusztusi feladata az angyalföldi és a csepeli erőmű műszaki berendezéseinek felülvizsgálata. A Főtáv arra törekszik, hogy a karbantartással járó kényelmetlenségeket lehetőleg csak egy hétvégén kelljen a lakóknak elviselniük. (-er) Mirelit-áruház épül A hűtőipari termékellátás javítására megkezdődtek a Budapesti Hűtőipari Vállalat IX. kerületi Tóth Kálmán utcai gyárának rekonstrukciós és bővítő munkálatai. Itt épül föl az ország első mirelit-áruháza is. A főváros hűtőipari éléskamrájának több mint 80 éves épületei és az elmúlt negyed században felszerelt berendezései alapos felújításra, illetve cserére szorulnak. Ezzel egy időben jelentősen növelik a hűtőkapacitást is. A rekonstrukcióra és az új létesítmények építésére az elkövetkező másfél-két év alatt mintegy 350 millió forintot fordítanak. Ennek csaknem a harmadát az év elején önállósult hűtőipari társvállalatok biztosítják, ezek a Budapesten eladott termékeket a kiskereskedelmi forgalmazás előtt javarészt szintén ide szállítják átmeneti tárolásra. A vállalat központi telephelyén néhány kisebb régi épület lebontásával már megkezdődött a terület-előkészítés, és rövidesen hozzálátnak egy hozzávetőleg ezer négyzetméter alapterületű, mintegy 1500 tonna gyorsfagyasztott termék tárolására alkalmas magasraktár építéséhez. Elkészülte után a jelenleginél kétszer több gyorsfagyasztott árut, mélyhűtött terméket tudnak fogadni. Hazánkban ez lesz az első olyan — az árukat mínusz 20 fokon tartó — raktárépület, amelyet nyolcszintes, polcos állványokkal szerelnek fel, a mélyhűtött termékek konténereit nem egymásra rakják, így könnyebb lesz az áruk gyors kiválasztása, továbbítása a járművekre. A raktárat zártpályás anyagmozgató gépekkel szerelik fel, s ezek munkáját később komputeres irányítással teljesen automatizálhatják. Az új raktártömbben az IPARTERV és az Energiagazdálkodási Intézet tervei alapján készülő hűtőberendezéseket helyezik el. Ugyancsak ezen a telepen épül fel a 250 négyzetméteres mirelit-áruház, amelyben a hűtőipar több mint száz termékét kínálják a fogyasztóknak. Az épület emeleti részén üzemi éttermet alakítanak ki, és itt kap helyet a vállalat számítóközpontja is. A vállalatnál ígérik, hogy a bővítő és a rekonstrukciós munkák közben a fővárosi üzletek és vendéglátóhelyek ellátása zökkenőmentes lesz, a befejezés után pedig gyorsabbá válik a boltok kiszolgálása. (müller) Bérelhető mozik Kísérleti céllal három évre bérbe adja a Bányász, a Balassi, a Madách, a Maros, az Óbuda és a Tétény mozikat a Budapest Film. A főváros moziüzemi vállalatának szakemberei azt remélik, hogy az adott filmszínházakban a vetítések mellett a közönséget a vállalkozók színvonalasan szolgálják majd ki, és bebizonyosodhat, hogy ez a közművelődési szolgáltatás nyereséges lehet. A vállalkozói forma a jelenleginél kedvezőbb feltételeket teremt mindehhez. A szóban forgó mozik között egyaránt van forgalmas és most kevéssé látogatott. A szerződési feltételek szerint a mozik továbbra is a fővárosi mozihálózat részeként működnek. Évente meghatározott számú filmelőadást kell tartaniuk, és csak a Művelődési Minisztérium által engedélyezett filmeket mutathatnak be. A kultúrpolitikailag fontosnak ítélt alkotások műsorra tűzéséhez viszont gazdasági segítséget kapnak. A Vörös Csillag filmszínházban június végén megtartott versenytárgyalás lényegében kisszövetkezetek csatája volt. A Bányász mozit a Kontrax Kisszövetkezet, többit, a Balassit, Madáchot, Marost, Óbudát, és a Tétényt a Filmpremier Kisszövetkezet szerezte meg. Mi lesz a Hubert-szobrok sorsa? A Hazafias Népfront V. kerületi Honismereti és Helytörténeti Munkabizottsága — bár szűk körben — de mindig nagy lelkiismeretességgel vitatja meg a kerület szépítésére, az utca- és térelnevezésekre s általában a környezet csinosítására, díszítésére törekvő kezdeményezéseket, terveket. Legutóbb a József Attila utca árkádosított részének folyamatban lévő átépítése került szóba. A bizottság ülésén Rajna György, a várostörténet lelkes művelője ismertette az árkádosított házak történetét, majd Németh András, az új árkádsor tervezője (MATERV) vázolta elgondolása főbb vonásait. Érdekes tájékoztatásából a jelenlevők értesülhettek azokról a nehézségekről is, amelyekkel a tervezőknek — egyes üzlettulajdonosok indokolatlan ellenállása miatt — meg kell küzdenie. Külön érdekessége lesz az új árkádsornak, hogy a terv szerint itt helyeznék el — a boltbejáratok nélküli falrészen — Huber József szobrászművész (1777-1832) két szobrát, amelyek eredetileg egykor a mai József Attila utca elején állott Diana fürdőt díszítették (Lásd bővebben Budapest 1986/4. sz.), és amelyeket dr. Buza Péter talált meg Leányfalun. Sajnos a szobrok olyan rongált állapotban vannak, hogy a Budapest Galéria csak akkor támogatja ezt a szándékot, ha az eredeti alapján újrafaragott másolatokat állítanának fel. Schall József Ybl-díjas építész javaslata szerint a szobrokat nem itt, hanem az Akadémia utca 1. számú háznak a kapu melletti két fülkéjében kellene elhelyezni. Az ülés részvevői az első javaslat mellett szavaztak. Csak szavaztak és természetesen, nem döntöttek. A kérdés megoldása nem is egyszerű, mert az újrafaragás költsége állítólag egyenként egymillió forintot is kitenne. Szó volt még az új emléktáblákról és a Guszev utca nevének megváltoztatásáról is. A részvevők egyhangúlag csatlakoztak ahhoz a javaslathoz, hogy az utcát Baumgarten Ferencről nevezzék el. t. 1. 3