Budapest, 1988. (26. évfolyam)

7. szám július - Oszlay István: „...örök időkre nyilvános kerttül tartandó fent”

gedhető-e az építés, ez pedig az ő köteles­ségük. A parkterületre leselkedő újabb veszélyek elhárítása miatt is szükség van egy rendezési tervre, amely — leegyszerű­sítve — egyértelműen megfogalmazza és intézményesíti az alapelveket, kezdve a te­rületfelhasználás módjától, mondjuk, a pihenésre való alkalmasság meghatározá­sáig. A tervet úgy képzelem el, hogy ki­mondja: a Szigeten szállodát építeni tilos. De abban is eligazít, hogyan kellene meg­oldani a tömegközlekedés feladatait. Az már nyilvánvaló, hogy éppen ideje volt 1973-ban kitiltani innen a gépjárműfor­galmat, aminthogy szükségszerű parancs további szigorításokat elrendelni. És mi­vel a Sziget egy hatalmas park, ugyanilyen súllyal kell megfogalmazni benne a kerté­szeti, parkfenntartási elveket is. Ha bejön valaki hozzám, hogy építkez­ni akar a Szigeten, azt mondhatom, hogy rendezési terv hiányában ez tilos. De ezt kellett volna mondanom, mikor a lerom­lott állagú Víztorony helyreállításához vagy a Nagyszálló felújításához és bővíté­séhez kértek engedélyt — ugyanis mind­két munka csak érvényes rendezési terv birtokában tekinthető „szabályosnak". És ha a szubjektív döntés nem a köz érde­két szolgálja? A XIII. kerületben én írok alá, másodfokon a Fővárosnál egy ottani kolléga, de az nem lehet a kettőnk magán­ügye, nem lehet a mi jó vagy rosszindula­tunk függvénye, mit engedünk, és mit til­tunk. És ennek nélkülözhetetlen kelléke a rendezési terv. A Szigetnek mind a mai napig nincs — nem volt — érvényes ren­dezési terve, mégis mennyi minden épült rajta. Az alaptérképen csak az Ybl-féle kis fürdőház található — 1988-ban! Meg­kérdezheti, akkor hogyan került ide, pél­dául, a Nagyszálló...? Vagy kinek a jóvá­hagyásával építkeznek a szigeti intézmé­nyek? A XIII. Kerületi Tanács az utóbbi időben ugyanis senkinek nem adott enge­délyt... — Az engedély hiánya más területen is problémát okoz. A híresztelések szerint sok az engedély nélküli behajtás. — Van benne igazság. Nagyon sok ko­csi érkezik a Szigetre, az itt lévő kis par­koló hamar megtelik. És az autók ellepik a járdát, a pázsitot, beállnak a bokrok közé. Magánvéleményem, hogy az úrve­zetőket teljesen ki kellene tiltani a Sziget­ről, nem engedni be még a parkolóig sem. Kivéve a szállóvendégek járműveit. És persze, egy mozgássérültnek is lehetővé kell tenni, hogy eljusson szigeti céljához. — A kerületi tanácsülésen nagy volt az ellenállás, 19 ellenszavazattal fogadták csak el a tervjavaslatot. Mi történt? — Sokan úgy érezték — és teljes joggal —, hogy nincsenek birtokában azoknak az információknak, amelyeknek alapján most felelősen tudnának dönteni az elő­terjesztés sorsáról. Nehezítette a dolgot két konkrét ügy. Az egyik az ásványvíz­palackozó, melynek jelenlétét egyelőre tu­domásul kell vennünk. A gyógyvízzel kapcsolatos technológiai előírások a for­ráshoz kötik a felettébb zajos, nagy gép­kocsiforgalmat lebonyolító vállalatot. De hogy a gyógyvízen kívül még különféle üdítőket is palackozzanak itt, az már megengedhetetlen. Szerencsétlen körül­mény, hogy a megrakott teherautónknak végig kell dübörögniük a Sziget hosszán, mert a Margit híd felé nem távozhatnak, a szárnyhíd ugyanis nem bírja a terhelést. Felújításának még nincs konkrét időpont­ja. — A fájóbb pont nyári napközis tábo­ruk ügye? — Arra, hogy joguk van-e az angyal­földi gyerekeknek a Margitszigeten tábo­rozni, a kerületben mindenki nagyon ér­zékeny. A tábort sok társadalmi munká­val építette fel a lakosság. Kétségtelen, hogy nagyon rossz helyen van, itt egyrészt leszűkül az út, másrészt a part e szaka­szán köthetne ki a Kolosy térről induló kishajó. Ez a magasabb érdek, elfogad­juk. Mi nem a Szigethez ragaszkodunk, hanem a létesítményhez, s máris költö­zünk, ha megfelelő helyet kapunk. Addig is olyan megoldást keresünk, hogy a sza­bad közlekedés érdekében megpróbáljuk a mostani helyünket „kerítés nélküli" tá­borrá alakítani. — És mi lesz az egyesületi házak és más, zártkörű létesítmények sorsa? — Többségüket megtarthatónak tünte­ti fel a rendezési terv, azzal a kikötéssel, hogy törekedni kell nyitottabbá tételükre, a kerítések, a közösséget zavaró elkülönü­lések egyezményes megszüntetésére. Rö­videbb haladékot kapnak viszont ama lé­tesítmények, amelyek formájukkal, mű­ködési rendjükkel elütnek a Sziget hangu­latától. így például a három, ott működő vendéglátó vállalattal megállapodtunk, hogy a jövőben csak olyan pavilonokat építhetnek, amelyek hasznosságuk mellett harmonikusan igazodnak a szigeti kör­nyezethez. Ami mindenkié, az senkié? A Fővárosi Fürdőigazgatóság a Sziget egyik „főbérlője", az itteni termálvíz­gyógyvíz értékesítője és hasznosítója. Termáikútjai, gépházai működnek itt, ugyanakkor gazdája a Palatínus strand­nak. A Margitsziget készülő, részletes rendezési tervéről dr. Beck Béla igazgató­val beszélgettem. — A termálkutakhoz kapcsolódó léte­sítmények szinte meghatározzák a Sziget 24 A SZIGET

Next

/
Thumbnails
Contents