Budapest, 1988. (26. évfolyam)

7. szám július - A SZIGET

A SZIGET Kedvező adottságai miatt a Margitsziget a főváros legkedveltebb parkja. Területe 96,5 hektár; hossza 2,76 kilométer, legnagyobb szélessége 500 méter. Földtörténeti-földrajzi vonatkozásban a főváros legfiatalabb képződményei közé tartozik. Több zátony fokozatos összeolvadásából jött létre; mai formáját pedig a Duna pesti szabályozásával egyidejűleg a múlt század második felében nyerte. Ekkor az északra lévő Fürdő-szigetet részben elkotorták, részben a déli Festő-szigettel együtt feltöltéssel a főszigethez — a Palatinusszigethez — kapcsolták. (A Budapest Lexikon nyomán) A Sziget története a római időkre nyúlik vissza, ezt tanúsítják a múlt századi régészeti kutatások. Az Árpádok korában nyúlban gazdag vadaskert volt, nyilván innen a Nyulak szigete elnevezés. Később, a XII. század folyamán a premontreiek, a XIII. században pedig domonkos apácák és ferencesek telepedek le itt. A domonkos apácák kolostorának története szorosan összekapcsolódik Árpád-házi Margit (1242-1270) életével. Margitot boldoggá, majd szentté avatták (1943), az ő nevét viseli a Sziget. Amikor a török elfoglalta Budát (1541), a kolostorokat is elpusztították. A Vár visszavívása után (1686) megjelentek a pozsonyi klarisszák, és mint a szigeti domonkos rendi apácák örökösei visszakövetelték azok hatalmas birtokait. 1782-ben II. József a többi szerzetes renddel a klarissza rendet is feloszlatta, kolostoraikat kiüríttette, a Margitszigetet pedig — a piliscsabai uradalom részeként — a vallás- és tanulmányi alaphoz csatolta. Amikor 1790-ben Sándor Lipót főherceget nádorrá választották, a királyi rendelet őt, illetve ivadékait tette meg a Sziget urának. Halála után öccse, József főherceg (a három Habsburg József főherceg közül első e néven) került a nádori székbe. Az ő nevéhez fűződik a Sziget felvirágoztatása: szépítése, fejlesztése. 1798-ban nyaralót építtetett magának a ferences kolostor romjai tövében; 1809-ben Pestre hozatta Tost Károlyt, aki 43 évig volt a Sziget főkertésze, s ritka, részben egzotikus növényekkel parkosította Szigetet, csodaszép rózsakertet is telepített. József nádor halála után fia, István főherceg foglalta el helyét (ő volt az utolsó nádor), akit azonban a következő évben megfutamítottak a forradalmi események. A főhercegi jószágigazgatóság jobb megoldás híján bérbe adta a Szigetet. (Egyik nevezetes bérlő volt az 1850-es évek elején a híresen szép Tahyné, aki fényes estélyeket adott a volt nádori kastélyban.) 1867-ben István főherceg öccse, József (e néven a második főherceg) örökölte a birtokokat. Ő volt a Margitsziget második újjáteremtője. Nemcsak a kertművészet terén emelte régi rangjára, hanem fejlesztette is. Zsigmondy Vilmossal kutat fúratott a felszínre szivárgó meleg vizek helyén, Ybl Miklóssal pedig gyönyörű fürdőházat (Margit fürdő, 1870), majd szállodát építtetett. Egy évvel korábban ő nyittatta meg a Szigetet a nagyközönség előtt. Ez idő tájt a Szigetre csavargőzös, a Szigeten pedig lóvasút szállította a látogatókat. A Főváros már az 1890-es években szerette volna megszerezni a Szigetet, de a fővárosi törvényhatósági bizottság mindig meghiúsította a kísérleteket. József főherceg halála (1905) után azonban fia, (a harmadik) József főherceg szabadulni akart a ráfizetéses birtoktól. Nyaralónak sem volt számára alkalmas, mert amióta a szárnyhíd megépült (1900), a Szigetet ellepték a tömegek. 1908-ban horribilis összegért (több mint tízmillió aranykoronáért) eladta hát a Fővárosnak. A Sziget köztulajdon lett, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa vette át minden tartozékával együtt. 1912-ben azonban kénytelen volt bérbe adni egy tőkeerős konzorciumnak. A bérbe vevők Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság néven alakultak meg, s építkezni kezdtek. Ekkor vezették be a szigeti belépődíjat, amely — a Tanácsköztársaság időszakát kivéve — 1945-ig érvényben volt. Elkészült a Casino, a Spolarich vendéglő, a közbejött háború miatt a további tervek meghiúsultak. A felszabadulás után 1948-ban a Sziget létesítményeit államosították, területe ismét köztulajdon lett. 1950. január elseje óta közigazgatásilag a főváros XIII. kerületéhez tartozik. A vízesés